Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20216 . 16 bősi vízlépcsőperből ismerhetjük). „Áthatóan lehetett hallani Szlovákia hangját a külpolitikában”, szerte a világban és Brüsszelben is, erre büszke. Meg arra is, hogy Magyarországgal szemben mor zsányi engedményt nem tett olyan kardinális kérdésekben, mint a könnyített magyar állampolgárságról szóló törvény, melynek fejében a pozsonyi parlament 2010ben – még Fico alatt – eltörölte a kettős állampolgárság lehetőségét a szlovák állampolgárok számár a. Úgy fogalmazott, e kérdésben az jelent majd megoldást, ha „Magyarország kijavítja a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló, nem európai, civilizálatlan törvényét”. Arról azonban nem beszélt, mi lesz a szlovákiai magyar polgárokkal, akiknek a bőrére megy az ő hanyag cinizmusa. Mert két év sem telt el még a pozsonyi fosztótörvény parlamenti vitája óta, ahol akkor többek közt épp egy Mikuláš Dzurinda nevű ellenzéki képviselő jegyezte azt a rövid ellenjavaslatot, mely nem a kettős állampolgárságot akart a megszüntetni – merthogy az világszerte ismert és bevett intézmény , hanem csak azt szerette volna törvénybe iktatni: hogy szlovák állampolgár szlovákiai területen a szlovák hatóságokkal szemben kizárólag mint szlovák állampolgár léphet fel, járhat el. 2 010ben ez volt a civilizált és európai …” ? ? Gyurkovits Róza (Felvidék.ma) Az erőszak visszalő(het) – „ Bizonyára emlékeznek azokra a fertősalmási tanulókra, akik – egy kivételével – cs ak hosszas huzavona után jutottak hozzá az OTP – s bankkártyához, s így az oktatási – nevelési támogatáshoz. A történethez tartozik, hogy az érintettek közül hárman beléptek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségbe (KMKSZ), s véletlenül éppen ők voltak azok , akik társaiknál korábban vehették fel az összeget. Mára talán már el is felejtettük volna az egészet, ha nincs egy másik eset. Ugyancsak Ugocsából. A tiszapéterfalvai Papp Kálmán egy igazolást kért a KMKSZ helyi szervezetétől, miszerint nincsenek iskolás korú gyermekei. Ekkor azt ajánlották neki, írja meg a belépési kérvényt, fizesse be a tagságit, és gond nélkül kiállítják neki. Az érintett elmondása szerint a kulturális szövetség a településen felhívást intézett azokhoz, akik valamikor a szervezet tagjai voltak, de a későbbiekben különböző okok miatt megszűnt a tagságuk, s ebben arra ösztökélték őket, hogy ismét lépjenek be a KMKSZ – be. Mindkét esetben mintegy mellékes szálként ott húzódik a törekvés a tagság önkéntesen kényszerített gyarapítása …” ? ? Tóth Vi ktor (KISZO) Néha megértjük egymást, néha viszont nem – „ A Muravidéken élünk – s ehhez még a Rábavidéket is hozzáadhatjuk – , tehát a Föld viszonylag kicsiny részén, s itt a szép szó két, illetve többnyelvű alkotói élnek. Szép számban vannak, akik elmondhatják magukról: mindkét nyelvet értem, amelyekről most szólok (szlovén és magyar), de nem kevesen vannak, akik a nyelveket nem értik elégséges szinten. Ezért szükségesek a fordítások, hogy ezzel is túllépjünk a zártságán annak a térnek, amely megért, s ezáltal elfogad bennünket. Hadd említsek két friss példát. Olvasom, hogy Göncz László megírta a Kálvária cím ű regényét, melyet Szombathelyen be is mutatott. A ? ? Porabje újság közlése szerint a regény irodalmi értelemben és az aktualitás kérdésében is igen érdekes tartalmakat hordoz …” ? ? Ernest Ružič (Népújság, Lendva) Erdélyi magyar közoktatási stratégiát – „ A Bernády iskola körül kialakult politikai és személyes jellegű konfliktussorozat ellehetetleníti az itt folyó oktatást. A gyerekek nap mint nap aláaknázott mezőre lépnek, amikor iskolába mennek, és ez tarthatatlan. A Bernádyügy kapcsán elindult v v i i t t a a kiválóan j j e e l l z z i i , nemcsak a románok és a magyarok nem értik egymást, de a magyarmagyar párbeszéd sem működik. És a legsúlyosabb betegség az, hogy az érdekérvényesítés úgy általában véve szerepzavarral küzd, stratégiahiányban szenved , a problémák megoldása helyett a problémákat gerjeszti. Miért? Azt gondolom, azért, mert a romániai társadalmon belül, de különösképpen a romániai magyar társadalmon belül az érdekegyeztetésnek sem hagyománya, sem fórumai nincsenek (hátha például a cikkvá ltás nyomán a manna azzá válhat). Nem tudjuk,
