Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , ht tp://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20211 . 19 Milosevics egyedül maradt a világ ellen. Orbán is egyedül van. De Görögország, Portugália, Románia helyzetének alakulását látva, nem biztos, hogy sokáig egyedül marad. v v i i s s s s z z a a Amerika még nem Róma – Zbigniew Brzezinski globális stratég iai látomása BLAHÓ MIKLÓS Népszabadság 20120211 Szeretem a nagy és fontos beszédeket, de Obama elnöknek a prédikációkhoz stratégiát is illesztenie kellene, ám ezzel még adós - mondta aggodalmasan Zbigniew Brzezinski a Financial Timesnak adott interjúj ában, amelyben az Egyesült Államokban január végén megjelent új könyvét harangozta be. Az aggodalom meg azért csendült ki a hangjából, mert észleli Amerika hanyatlását, s ennek veszélyeit. Ám Amerika hanyatlása nem eleve elrendelt folyamat, és az Egyesült Államokban van annyi erő, dinamizmus és újító kedv, hogy a változó globális viszonyok közepette is képes legyen befolyásolni az események menetét. Tömören: Oroszországgal és Törökországgal kibővíteni a Nyugatot, hogy az újra felemelkedő, de belül a vetélk edésre és nem a szövetségre épülő Kelet partnerévé váljék a következő évtizedekben. Vagyis a játszmát az együttműködés és ne a konfliktus jellemezze. Személyes tapasztalatai alapján azonban maga is úgy ítéli meg, hogy ez óriási kihívás az Egyesült Államok számára. A kínai vezetőkkel beszélgetve Brzezinskire mély benyomást tesz, milyen tájékozottak a világ dolgait illetően vendéglátói, mennyire világosan és messzire előretekintve gondolkodnak. Miközben persze például Obama elnöknek sokkal inkább figyelembe kell vennie az amerikai közvélemény állapotát, mint kínai kollégáinak, vetélytársainak. Az amerikai közvélemény azonban a terrorizmus elleni háborúhoz kötődő politikai demagógia áldozatává vált, inkább tart a külvilágtól, mintsem, hogy megpróbáljon szót ér teni vele. Ráadásul az amerikaiak nem is tanulnak történelmet, eltekintve a sajátjuk egyoldalú, idealizált elsajátításától, nem érdeklődnek a földrajz iránt - a könyvben ezért térképek segítik az olvasót annak megértésében, hogy mondjuk Kína mely nemzetköz i hajózó útvonalak megőrzésében és használatában érdekelt. De - néhány újságot leszámítva - a külvilág hírei sem érkeznek el az amerikai háztartásokba, a televíziók a politikusok mármár ellenséges vitáit közvetítik, azokat a csatákat, amelyek lebénítják a politikai rendszert is. Milyen kiábrándulás a kínai vezetők stratégiai elemezései után meghallgatni a republikánus elnökjelöltek retorikai összecsapásait. - Kínos - mondja a köztársasági mezőnyről Brzezinski. Az elektronikus formában Magyarországról is elérhető könyvében meghökkentő történelmi párhuzamokat is von a stratéga, aki Jimmy Carter alatt szolgált nemzetbiztonsági tanácsadóként, és aki hírnevét inkább könyveinek, tanításainak ésszerűségével és tiszta logikájával alapozta meg és gyarapította. A 8 3 éves Brzezinski (aki idősebb teniszpartnerével napi ádáz csatákat vív) az összeomlása előtti Szovjetunióhoz (SZU) hasonlítja a mai Egyesült Államokat. A hanyatlás végső fázisában a lebénult szovjet politikai rendszer az afgán katonai kaland és a fegyver kezési verseny költségeibe rokkant bele, a gazdaság helyzete folyamatosan romlott, a birodalom elszigetelte magát a külpolitikai akcióival és végül konfliktusba került korábbi szövetségesével, Kínával is. Rendben, írja a szerző, a hasonlat túlzó, de valami vel csak fel kell rázni az amerikaiakat. Kevésbé lehet meghökkentő az olvasó számára, hogy „az Egyesült Államok még nem Róma, Kína pedig még nem Bizánc”. A Stratégiai vízió: Amerika és a globális hatalom válsága című új elemzés alapvetése azonban éppen az, hogy Amerikának meg kell újulnia, és átfogó, hosszú távra, 2025ön túlra előretekintő geopolitikai látomással kell rendelkeznie, hogy szembeszálljon a változó történelmi közeggel és kihívással. Csak egy dinamikus és stratégiai aggyal megáldott Egyesült Ál lamok, és egy valóban egyesülő Európa alkothat olyan párost, amely kiszélesítheti a Nyugat fogalmát, és válhat ekként felelős partnerévé a feltörekvő és egyre magabiztosabb Keletnek. Máskülönben - s ez is érdekes történelmi párhuzam - a megosztott és csak önmagára figyelő Nyugat átélheti a hanyatlásnak és a megalázó tehetetlenségnek azt a folyamatát, amely Kínát jellemezte a XIX. században, miközben a Kelet megtapasztalhatja a kínaiindiai japán hatalmi rivalizálás önpusztító XX. századi európai változatát. A globális hatalmi válság annak a következménye, hogy az erőviszonyok Kelet felé tolódnak el, hogy a népek világszerte politikai öntudatra ébrednek és egyre nyugtalanabbak, és hogy az Egyesült Államok, mint a hidegháború győztese és egyedül maradt szuperh atalom elégtelen belső és külső teljesítményt nyújtott, és súlyos kockázatokat rejtett el a nemzetközi rendszerben. Négy alapkérdést tesz fel Brzezinski, amelyekre a válaszok persze csak lehetséges forgatókönyvek. I. Milyen hatással jár az erőviszonyok elt olódása? 2. Miért csökken Amerika vonzereje, hogyan szalasztotta el a hidegháborút követő alkalmat, s milyen lehetőségei vannak, hogy új tartalommal töltse meg a világban betöltött szerepét? 3. Milyen hatása lesz Amerika hanyatlásának, ha e folyamat nem ál l meg, s vajon Kína az Egyesült
