Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20201 . 21 adott hangot az utóbbi években megjelenő és egyre erősödő magyarellenességgel kapcsolatban is, ami a települések magyar megnevezésének, a n emzeti szimbólumok használatának jogosságát kétségbevonó sajtómegnyilvánulásokban, valamint emlékmű- és emlékhelymeggyalázásokban ölt testet. Az anyanyelvű oktatási és nyelvhasználati jogok törvényekben foglalt biztosításának fontossága mellett az UMDSZ tiszteletbeli elnöke arra is rámutatott, hogy az ukrán társadalmon és politikumon belül megfigyelhető és egyre növekvő intolerancia a kisebbségi önkormányzatiság érvényesítésében is tetten érthető. „A múlt század 90es éveinek elején napirenden volt az egy tömbben élő kisebbségek, így a magyarok területi autonómiájának a kérdése, a XXI. század első éveiben pedig a kisebbségek kulturális autonómiájának lehetőségéről, formáiról folyt a vita. Sajnos, ma már maga az autonómia kifejezés is kerülendő, mert a mérv adó körök a szeparatizmus szinonimájaként értelmezik” – emlékeztetett Tóth Mihály. v v i i s s s s z z a a Romániai tájékoztatási kampány az anyanyelvű oktatás fontosságáról MTI 20120131 Király András oktatási államtitkár az MTInek ked den elmondta: mintegy tízezer diák vesz részt a magyar nyelvű gimnáziumi oktatásban, akiknek körülbelül a nyolcvan százaléka fog továbbtanulni. A tízezer diák a romániai tanulók 5,28 százalékát teszi ki. Az elmúlt húsz évben drasztikusan csökkent a diákok száma, de az államtitkár szerint ez stabilizálódott, és várhatóan a következő hétnyolc évben nem várható jelentős változás a létszám tekintetében. A tájékoztatási kampányra azért van szükség, mert minden évben megfigyelhető egy bizonyos mértékű lemorzsoló dás, ami főleg azért következik be, mert a szülők egy része úgy dönt, hogy román tannyelvű iskolába íratja a gyermekét nyolcadik osztály után. Az államtitkár szerint ennek egyik oka az, hogy a mintegy 10 ezer gimnazista közül 3500an összevont osztályokban tanulnak, azaz nagyobb vagy éppen kisebb társaikkal járnak egy osztályba. Ilyen összevont osztályokat általában olyan iskolákban indítanak, ahol nincs elég magyar diák egy külön évfolyam indításához. Király szerint így ezek a diákok esetleg gyengébben fel készültek, vagy a földrajzi, nyelvi izoláció miatt egy lakóhelyükhöz közelebb eső román középiskolát választanak később. Az államtitkár szerint nehézséget okoz, hogy a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban is vannak elszórványosodott vidékek, így például Maros megyének a DicsőszentmártonLudasRégen körzete. Király András szerint a rendszerváltás óta megoldatlan dilemma, hogy körzeti iskolákat alapítsanake, vagy hagyják meg a helyi kis iskolákat. Általában ez utóbbiak megtartása mellett érvel a pedagógusok többsége, csak kérdés, hogy ezekből milyen mértékben biztosítható az anyanyelven való továbbtanulás. Az iskolák számát tekintve felülreprezentált a romániai magyarság, hiszen a romániai iskolák 12 százalékát képezik azok a tanintézmények, aho l magyar nyelvű oktatás zajlik. Ugyanakkor a körzeti iskolák sem oldják meg teljes mértékben a továbbtanulás nehézségeit - tette hozzá az államtitkár, hiszen a szülőknél szubjektív tényezők is közrejátszanak, így például többletköltséget jelent, ha a lakóh elyüktől távolabb eső körzeti iskolába vinnék gyermeküket, ezért egyesek inkább lemondanak az anyanyelven történő oktatásról - mondta az államtitkár. A tájékoztatási kampány keretében az RMDSZ megyei szervezetei a pedagógusokkal és az erdélyi magyar történ elmi egyházakkal együtt arról próbálják majd meggyőzni a szülőket, hogy a gyerek az anyanyelvén tud a legeredményesebben tanulni. v v i i s s s s z z a a A magyarság megosztott nemzet? – AZ SZDSZ nem tekintette fontos kategóriának a nemzetet MNO 2012. január 31., kedd 19:27 A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a nemzethez való viszony „vízválasztó" a magyar közéletben, ez választja el legerősebben a jobb- és a baloldalt; Kántor Zoltán a nemzetpolitikáról folytatott keddi buda pesti eszmecserén arról is beszélt, hogy nem létezik mindenkinek elfogadható definíció a nemzetre. A Politikatörténeti Intézetben rendezett beszélgetésen az igazgató példaként említette, hogy ebből a szempontból néhány évvel korábban a baloldalon nagyobb különbség volt az MSZP és az SZDSZ között, mint az MSZP és a mérsékelt jobboldal között. Kántor Zoltán meglátása szerint az SZDSZ nem tekintette fontos kategóriának a nemzetet, míg a többi párt azért valamilyen nemzeti kategóriában gondolkodott. „Nem léte zik mindenkinek elfogadható definíció a nemzetre, ez nem tudományos kategória, soha nem is volt az" – fogalmazott. Hozzátette: a legtöbb nemzetfogalomban valamilyen értékítélet szerepel.
