Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20208 . 28 álláspontja nem módosul. Ponta azt is elmondta, az ellenzék parlamenti bojkottja ellenére holnap elmegy a plenáris ül ésre, ahol ismerteti az USL véleményét. Ungureanut sem kímélik az Egyetem tériek „Az utca” is azonnal reagált az Emil Boc lemondott kormányfő helyére Traian Băsescu államfő által hétfő este nevesített új miniszterelnökjelölt személyére. Mihai Răzvan Ungureanu kémfőnöki minősége minden jel szerint megihlette a bukaresti plakátkészítő tüntetőket – az egyik Egyetem téri táblán egy lehallgatókészülékes alak kirajzolt kontúrja alatt a következő szöveg szerepelt: „După un premier obedient, unul ascultător” . Vagyis, szabadfordításban: „Egy szolgalelkű miniszterelnök után egy szófogadó/lehallgató”. (S. M. L.) Meddig tart az előrehozott választások megszervezése? Hétfőn Crin Antonescu, az USL társelnöke hazugnak nevezte az államfőt, mert azt állította, hogy az előrehozott választások megszervezése legkevesebb öt hónapig tart. Márton Árpád jogászképviselő, az RMDSZ választási szakértője szerint Traian Băsescu az alkotmányra és a választási törvényre alapozza állítását. Eszerint az előrehozott választások pro cedúrája a kormány lemondásának napján indul be. Ha hatvan napon belül kudarcot vall a parlamentben két egymást követő kormányalakítási kísérlet, az alkotmány szerint az államelnök a hatvanegyedik napon feloszlathatja a parlamentet. Ebben az esetben előreh ozott választásokra van szükség. A hatályos választási törvény azt mondja ki, hogy a szavazás időpontját a választások előtt kilencven nappal kell kitűzni. „Ez hatvan plusz kilencven, azaz legkevesebb százötvenegy nap, vagyis öt hónap. Tehát jelen esetben júliusban lehetne választásokat tartani” – számolta ki lapunknak a képviselő. Márton szerint az államfő megkerülhetetlen ebben a forgatókönyvben, ugyanis az alkotmány szerint nem kötelező feloszlatnia a parlamentet, így egy kisebbségi kormány „vígan vezeth etné az országot” a novemberi választásokig. v v i i s s s s z z a a Kiemelt támogatás külhoni diákoknak (Beszélgetés Semjén Zsolt magyar miniszterelnökhelyettessel) Háromszék 20120206 Semjén Zsolt székely zászlót kapott ajándékba Romá niának és Magyarországnak továbbra is tudatos egymásrautaltságban kell élnie, még akkor is, ha a két ország gazdasági és válságkezelési nézetei nem egyeznek minden részletükben – jelentette ki a Háromszéknek Semjén Zsolt. A magyar miniszterelnökhelyettes – aki a Kárpát Meditop Kupa kézilabdajátékok alkalmával járt Sepsiszentgyörgyön – támogatandónak tartja a pozitív diszkrimináció alkalmazását a határon túli magyar diákok magyarországi továbbtanulása ügyében. – A román fél nem nagyon hallatta hangját az e lmúlt hetekben, amikor Magyarország igencsak erős uniós "viharzónába" került. Többet vártak egy stratégiai partnertől? – Sem többet, sem kevesebbet. Strasbourgban nem országok vitatkoztak, hanem politikai nézetek mentén hangzottak el a vélemények. A néppá rti román képviselők mellettünk álltak, a szocialisták és liberálisok pedig a támadó fősodorhoz csatlakoztak. Inkább azt tapasztalhattuk, hogy a román kollégák az Európai Parlamentben is saját belpolitikai csatáikat vívták, ami különösebben nem lepett meg. A balliberális képviselők elmondták az ismert szöveget, hogy Magyarországon diktatórikus viszonyok alakulnak ki, aztán rögtön áttértek, hogy igen ám, de Romániában is hasonló a helyzet Băsescu elnök és Boc miniszterelnök alatt, és ez ügyben mikor lép fel az unió? – Ez a se hús, se hal viszonyulás befolyásolhatja valamilyen módon a két ország viszonyát? – Nem hiszem, magyar részről biztosan nem. Kijelenthetem, hogy Magyarországnál senki sem tett többet Románia schengeni csatlakozása érdekében, elsősorban az ért, mert eleget tett az elvárásoknak, az pedig egyenesen vérlázító, amit némely európai országok megengednek maguknak ez ügyben Romániával szemben. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azt, hogy állampolgársági kérdésekben Románia nem alkalmazott kettős mércét , hasonlóan természetesen kezelte az itteni magyarok állampolgársági jogát és igényét, ahogyan azt a besszarábiai románok esetében tette. És az is számtalanszor beigazolódott, hogy együtt jóval több európai forráshoz jutottunk, mint különkülön. – De hogya n lehet egy szuverenitási szempontokat is érvényesítő gazdaságfilozófiát összefésülni egy olyannal, amely szinte kizárólag az IMFelvárások teljesítését célozza? – Mi úgy tartjuk, hogy nem igazságos a felmerülő pénzügyi terheket kizárólag az emberekre ruhá zni, a multinacionális cégek viszont igenis, vállaljanak arányos részt ezekből a terhekből. Amikor kimondtuk ezeket a