Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 2013 0 . 17 "Meg vagyok róla győződve, hogy meg kellene egyeznünk, és szlovák tudományos intézeteket, jogi karokat és alkotmányjogi szakértőket megbízni a kido lgozásával" - jegyezte meg a KDH politikusa. Úgy vélte, ezen szakértők tehetnének javaslatot Szlovákia új alkotmányos rendjének modelljére. Hrušovský úgy vélekedett, hogy az Európai Unió és Szlovákia közti alapszerződésben történő változások is egyfajta új alkotmánymodell megalkotására hívnak fel. v v i i s s s s z z a a Politológus: Egyensúlyt keres a Híd magyar és szlovák választói között Paraméter.sk 2012. január 29. - 12:02 Ján Baránek politológus szerint a Híd párt az egyensúlyt kere si választói között. Azt, hogy hogyan ne riassza el a magyarokat, és hogyan legyen vonzó egyúttal szlovákok számára is. "Ehhez nem kritikusan állok hozzá, hiszen ezen a területen úttörőnek számítanak. Úgy vélem, az egyensúlyt keresik" - jegyezte meg Bará nek. Ugyanakkor szerinte a programjukban sok az általános pont, és kevés a konkrét megoldási javaslat. "Tartalmaz néhány specifikumot, amiknek egy nemzeti kisebbségeket képviselő párt programjában benne kell lennie. Bizonyos nézőpontokat képvisel, például az oktatásügy területén, amelyek ugyanakkor nem újak" - fogalmazott. Értékeli, hogy programjában foglalkozik a Híd a vidékkel, a földművelésüggyel, ugyanakkor természetesnek tartja, hiszen e téren miniszterük is van Simon Zsolt személyében. A párt foglalko zik az egységes választási kódexszel is, ami viszont Baránek szerint nem annyira sürgős, amikor éppen kirobbant a Gorillabotrány. Egyrészt értékeli, másrészt logikus és kötelező körnek ítéli a Híd programjának azon téziseit, amelyek DélSzlovákia fellendí tésével foglalkoznak. Baránek számára hiányzik a programból a korrupció elleni harc kiemeltebb szerepe. Hiányolja ugyanakkor az euróválságra való megoldási terveket, ezt egy alapvető hibának tartja a Híd programjában. Ugyanakkor meglepte őt a nők foglalkoz tatásbeli helyzetének javítása. Szerinte viszont ez ellentétben áll kissé a klasszikus családmodell emlegetésével. Baránek támogatja a Híd programjában a főiskolák számának csökkentésére irányuló terveket, ugyanis szerinte is túl sok van belőlük Szlovákiáb an. Értékeli emellett az idegenforgalom támogatásának hangsúlyozását, ami Baránek véleménye szerint egy marginális téma, annak ellenére, hogy óriási potenciált rejt magában. Szimpatikusnak tartja azt a kezdeményezést, hogy életük végéig tartó járadékkal ju talmaznák az olimpiai érmeseket, akik Baránek szerint a politikusoknál is jobban alakítják egy országról kialakult képet, még ha egy szűk körről is van szó. v v i i s s s s z z a a A magyar autonómia ügye 2012ben VMDP Hírlevél 20120129 Szomorú tény, hogy tényleges autonómiát az elmúlt több mint két évtizedben Kárpátmedencében élő magyar kisebbségi közösségek közül egynek sem sikerült megvalósítania. Az okok: a határon túli magyar politikai elitek megosztottsága, Budapest támogatásának hiánya, esetenként kemény ellenállása. A nemzetközi színtér szereplőinek a kollektív kisebbségi jogok iránti mostoha viszonya, pontosabban, határozott ellenzése. Végül – ezt talán nem kell hangsúlyozni – az utódállamok politikai elitjének az egész időszak alatt változatlan ellenállása. Ami viszont szinte hihetetlen: a lényegében ellenséges politikai közegben 1990től megjelennek előbb személyi elvű kisebbségi önkormányzatra, s ezzel szinte egy időben a területi autonómiára vonatkozó elképzelések. Nem kell sokáig várni, s a Vajdaságban az első háborús összecsapások közepette, talán a körülmények hozta esélyeket kihasználva, a történelmi VMDKban megszületett – ha lúd legyen kövér – a hármas autonómia modellje. Eközben Erdélyben is kialakul a viszonylag konkr ét autonómiakoncepció. Felvidéken Duray Mikós kezdettől fogva szorgalmazza az autonómiát, s ami legalább olyan fontos, csakúgy, mint a történelmi VMDK, ő is hangoztatja: az autonómiának csak ellenzékben küzdve van esélye. Hiába. A Felvidéken ma sincs sem a utonómiakoncepció, sem autonómiamodell. A külső tényezőktől koránt sem függetlenül, a magukban hordozott belső ellentétek folytán a kisebbségi politikai elitek kétpólusúvá válnak. Ettől kezdve, a nemzeti közösségek vitathatatlan autonómiaigénye dacára, aut onómiaügyben politikailag béna kacsává vált minden határon túli magyar közösség. A helyi hatalmakhoz húzó szárny, benne a balliberális csoporttal és a rendszerváltás morzsáié törleszkedő közönséges szerencselovagokkal,
