Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20104 . 10 hogy az elmúlt hónapban számos levé lváltás volt uniós vezetők és a magyar kormányzat között. José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint Olli Rehn gazdaságipénzügyi és Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök aggodalmainak adott hangot Magyarország által elfogadott törvé nyek miatt. A brüsszeli aggályokra megfogalmazott magyar válaszokat, illetve a megkapott törvényszövegeket az Európai Bizottságban jelenleg is elemzik. Jövő szerdán ülést tart a biztosok testülete, és bár Magyarország hivatalosan nincs a napirenden, uniós források szerint valószínűleg szóba kerülnek a Magyarországgal kapcsolatos aggályok. Addigra, pontosabban vélhetőleg már e hét vége előtt - tette hozzá egy EUtisztségviselő - elkészülnek a jogi elemzéssel, amely választ ad majd arra, hogy több magyar törv ény, köztük a december 30án elfogadott jegybanktörvény - amelynek a fordítását csak ennek a napnak a reggelén kapták meg - minden elemében, teljes mértékben összeegyeztethetőe az uniós joggal. Bailly a sajtótájékoztatón a brüsszeli aggályok közül a jegyb ank függetlenségének ügyét emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a függetlenséget az uniós jog írja elő (Nszv) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú Interjú – " A magyar zsidók istenét is Orbán Viktornak hívják " – Donáth László lelkész a politikai kereszténységről – Evangélikus lelkész és politikus, párton kívüliként az MSZP egykori parlamenti képviselője, akivel a két világ érintkezéséről, keresz ténység és politika egymásra utaltságáról és kibékíthetetlen ellentétéről beszélgettünk. Továbbá az egyházi törvényről és a keresztény kurzus keresztényietlenségéről – „… Az ember minden cselekedete, minden másokra irányuló döntése végső soron politika - és hol máshol tudnánk cselekedni, hol máshol kellene cselekednünk, mint ebben a világban? A názáreti Jézus élete és halála politikai mű, hatalmas, a világbirodalmakkal kapcsolatos bármely eseménynél ezerszer erősebb politikai tett. A Római Birodalom régesré g odavan már, de az, amit ő alkotott, még mindig eleven. Két legfontosabb műve, az, amit tett, a tanítás és a gyógyítás eredendően nem politikai cselekvés, de azzá lett, mert így akarta … Nemcsak arról van szó, hogy a katolikus, protestáns egyházi és világi vezetőréteg elárulja azokat, akiket szolgálnia kéne, a kitaszítottakat, a nyelvi, etnikai, vallási, szexuális kisebbségeket, a szociálisan elesetteket, szóval a legkisebbeket közülünk, hanem arról, hogy a magyar társadalom kevés kivételtől eltekintve elfo gadja mindezt, beletörődik, asszisztál ahhoz, amit szörnyű elitje kitalál. Én hiába mondom, hogy méltatlan a papi, lelkészi címre az, aki a hajléktalanok kriminalizálását támogatja, vagy akár csak csendben tűri. Mélyebben van a probléma, ez az utolsó nyolc van év torz gyakorlatának továbbélése. Az, hogy a gyilkos indulatoknak komoly felhatalmazású parlamenti képviselete van jelenleg Magyarországon, szégyen, de messze nem csak Orbán Viktoré vagy akár Semjén Zsolté , nem az esztergomi érseké, a református püspö ké vagy a főrabbié. Mindannyiunké … ” (MaNcs) Ízekre szedik Orbán alkotmányát – Vezető helyen írtak a nyugati lapok a tegnapi kormányellenes tüntetésről. A liberális ? ? Der Standard írás a például arról számolt be online kiadásának címlapján, hogy tízezer magyar vonult az utcára " Orbán diktatúrája " ellen, miközben a kormány az új alkotmány életbelépését ünnepelte. A ? ? New York Times szerint a tüntetők létszáma reményt adhat a magyar ellenzé knek. A Der Standard idézi Szanyi Tibort is, aki még a tüntetés előtt úgy fogalmazott: " Orbán Viktor és szolgái Magyarországot egy szépreményű helyből Európa legsötétebb pontjává változtatták ". A Der Standard szerint az alkotmányt kritizálók azt kifogásolj ák, hogy az új alaptörvény korlátozza az Alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatás valamint a sajtó függetlenségét. „ Azt is többen bírálták - írja a lap - hogy az
