Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20121 . 23 Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet szerint a külföldről érkező politikai és médiatámadások a részletek nem ismeretéről tesznek bizonyságot – Európa nem tud mit kezdeni a kétharmaddal Új Szó 2012. január 21. szombat, 14:55 | Veres István Az Orbánkormány nemzetközi nyomás alá került, aminek következtében könnyen elképzelhető, hogy vissza kell vonnia néhányat eddigi intézkedései közül. Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövettel Magyarország nemzetközi helyzetéről és a határon t úli magyarokat érintő változásokról beszélgettünk. Magyarország az utóbbi hetekben nemzetközi össztűz alá került. Véletlenek ezek a támadások? Természetesen nem. Úgy gondolom, hogy ezek a Magyarországot ért média- és politikai támadások alapvetően azokra az okokra vezethetők vissza, hogy az új kormány megalakulása után jelentős strukturális reformok zajlottak le, megváltozott a kormány stratégiája arra vonatkozóan, hogy az országban megtermett javakat hogyan osztja el, és hogy a gazdasági válság hatásait k ik és hogyan viseljék. Ennek a folyamatnak mind otthon, mind külföldön vannak vesztesei. Strukturális változások más országokban is gyakran zajlanak a választások után, még sincs ilyen negatív visszhangjuk. Európa politikai közvéleménye nehezen tud mit k ezdeni azzal, hogy a nemzeti konzervatív kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben, ezért nincs olyan hagyományos egyeztetési kényszere, mint ahogy az korábban lenni szokott. Az országot ért médiatámadások egyébként nagyon általánosak, a részletek nem ismeretét igazolják. Az Európai Bizottság a bírák nyugdíjaztatása, a jegybanktörvény és az adatvédelmi ombudsman ügyében indított kötelezettségszegési eljárást Budapest ellen. Ezek már elég konkrét javaslatok. A politikai és a médiatámadásoktól külön kell választani a bizottsággal zajló párbeszédet. Jelen pillanatban körülbelül ezer ilyen kötelezettségszegési eljárás folyik az egyes uniós tagállamokkal. Belgium ellen például 101 esetben indítottak ilyen eljárást. Az ország presztízsét azért valószínű leg nem növelik. A magyar kormány nagyon örül, hogy elindult az említett három esetben az eljárás, mert végre nem általános politikai kritikákkal kell foglalkozni, hanem konkrét jogi kérdésekkel. Három dolog történhet. Egy: Magyarország tudomásul veszi az észrevételeket és egyetért velük, vagyis módosítja az adott törvényt. Kettő: meggyőzi a bizottságot az igazáról. Három: ha nem sikerül rendezni a problémát, a felek az Európai Bírósághoz fordulnak. Visszatérve a kritikákra: a magyar kormány intézkedéseit nem egy politikus és nem egy sajtóorgánum bírálja, hanem, úgy tűnik, lassan az egész nyugati világ. Még Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is kifejezte aggodalmát egy levélben. Miért állna érdekükben, hogy rontsák Magyarország jó hírét? Jól megfigyel hető, hogy ezek a támadások milyen hullámokban érkeznek. Az elsők akkor jöttek, amikor Budapest bevezette a bankadót. Ez nyilván sok külföldi bank érdekeit sértette, amelyek aztán igyekeztek politikai nyomást gyakorolni a kormányra. Aztán jöttek a különadó k, például a telekommunikációs és energetikai cégekre. Sorolhatnám, hogy ki mindenkinek az érdekeit sértették a változások, de nem vagyok annyira naiv, hogy ne látnám a köztük levő összefüggéseket. Az Egyesült Államokból jövő kritikák alapja pedig az egyhá zakról szóló törvény, amely csak a magyarországi tradicionális egyházakat tekintette a törvény erejénél fogva egyházaknak, az USAban befolyásos és népszerű neoprotestáns egyházak többségének pedig végig kell menniük a bejegyzéshez szükséges folyamaton, am i egyébként szerintem meg is fog történni gond nélkül. És mi a helyzet a demokrácia alapelveivel, amelyek a külföldi bírálatok szerint állítólag veszélybe kerültek?
