Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20103 . 16 fogva, és sohasem gondolta volna, hogy a kollektív megaláztatás és bűnösség színhelye egyszer átminősülhet a magyar állampolgárrá válás színhelyévé… Nem feledhetjük, hogy a magyar államigazgatás s zámára óriási kihívást jelentett az egyszerűsített honosítás minél zökkenőmentesebbé tétele. Növelni kellett a külképviseletek, konzuli szolgálatok létszámát, műszaki fejlesztéseket kellett végrehajtani. Az állomány hivatástudatát erősítik az eddigi tapasz talatok, ami örvendetes, hiszen a magyar bürokrácia a határon túliak iránti elkötelezettségből nem igazán tudott jeleskedni az elmúlt évtizedekben. A szomszédos államok különbözőképpen reagáltak az egyszerűsített honosítás lehetőségére… – Alapvetően prob lémamentes a honosításhoz való viszonyulás, s bízunk benne, hogy a zavaró jelenségek (amelyeket azért tapasztalhattunk), a jövőben elmaradnak. Kárpátalján például eleinte zaklatták azokat, akik élni akartak a törvény kínálta lehetőséggel, de határozott fel lépésünk eredményeképpen az ilyen jellegű támadás megszűnt. Szlovákiában viszont tartósan problémákkal kell szembesülnünk. Nem Boldoghy Olivér az egyetlen, akit megfosztottak szlovák állampolgárságától, miután megkapta a magyart; másokkal, többek között eg y százéves asszonnyal, Tamás Ilonával is ezt megtették ezt. A néni esetében nyilvánvalóan erődemonstrációról van szó. Hangsúlyozom: a kettős állampolgárság csak Szlovákia számára jelent gondot, s ha nem ebbe, hát másba kapaszkodna bele. Erre a problémára k ell az európai közösségnek és a magyar diplomáciának együttes erőfeszítéssel megoldást találni. Szolidaritásunkról kell biztosítanunk a felvidéki magyarokat, és meg kell találnunk azt a nyomásgyakorlási formát, amely világossá teszi Szlovákia számára, hogy ezt nem teheti meg a saját polgáraival, s hogy itt nem pusztán „magyar ügyről”, hanem általános emberi jogi normákról van szó. Mit tehet egy diplomata, amikor tudja, hogy tevékenysége eleve kudarcra van ítélve, hiszen a másik fél nem érdekelt a probléma megoldásában, mi több, ott is gondokat generál, ahol igazából nincs is baj? – Aki elszigetelődik, az megbukik. Ezért az a feladatunk, hogy világossá tegyük, mit művel Szlovákia. Noha jogszabályai mindenkire vonatkoznak, mégis diszkriminatívan alkalmazza az okat. A magyar jogszabályra válaszként született meg a szlovák állampolgársági törvény, magyar emberek ellen alkalmazzák politikai retorzióként, akkor, amikor megkezdődik a választási kampány, hogy elrettentsék a magyarokat a választásokon való részvételtő l, hogy felhergeljék a szlovák nacionalista erőket… Nyíltan magyarellenes az, amit Szlovákia tesz, márpedig az EU a diszkriminációmentesség alapelvére épül. Ezt kell nyilvánvalóvá tennünk, de nem szabad hagyni, hogy az indulataink felülkerekedjenek. Egy o lyan olvasótábornak készítjük a beszélgetést, amelynek számára a magyar állampolgárság intézménye a védőháló szerepét is betölti, ugyanakkor biztos kapu a világ felé… Hogyan tekint erre a helyzetre? – Nincs azzal semmi baj, hogy végre szeretnénk azt az áll apotot elérni, hogy magyarnak lenni ne pusztán heroikus erőfeszítés legyen, hanem előnyökkel is járjon. A magyar állampolgársági közösségnek sikeresnek kell lennie. Akkor fogunk megerősödni, biológiai, anyagi, szellemi és lelki szempontból egyaránt, ha sik eres közösséggé válunk. Az állampolgárság ennek az egyik eszköze. Egy közösség pedig csak akkor igazán sikeres, ha a tagjai is sikeresek. Örülünk, hogy a vajdasági magyarok a magyar útlevél birtokában könnyebben vállalhatnak külföldön munkát, szabadabban m ozoghatnak a világban, nagyobb a biztonságérzetük, és így eredményesebb tagjai lehetnek kis- és nagyközösségüknek. Az Európa Tanács december elején elnapolta a döntést Szerbia uniós társulási kérelméről. Magyarország erőteljesen támogatja a szerb EUs fe lzárkózást; ennek fényében mi a véleménye a halasztásról? – Nem vagyok pesszimista: Szerbia ígéretet kapott arra, hogy márciusban elnyeri a tagjelölti státust, ha a koszovói tárgyalások megfelelőképpen haladnak. Az elmúlt napokban ezen a téren is sikerült látványosan előrelépni. Magyarország oroszlánként küzdött, hogy Szerbia már most megkaphassa a tagjelölti státust, de sajnos, ezúttal ez nem sikerült. Kitartást, elkötelezettséget igényel a társulási folyamat, ezt nem szabad elfeledni, s mi készek vagyunk segíteni Szerbiát ebben a hosszú küzdelemben. Így, szilveszter táján kellemetlen dolgokat ugyan nem illik emlegetni, de nem sok hiányzott ahhoz, hogy Magyarország megvétózza a tagjelölti státus elnyerését… – Magyarországnak érdeke, hogy a következő évekbe n, évtizedekben az EU a NyugatBalkán irányába terjeszkedhessen. A NyugatBalkán a kilencvenes évek mélyrepülése után nagyon mély gazdasági, biztonsági, szellemi vákuumba került, de a régiót a következő évtizedben az unió a thesszaloniki folyamat keretében integrálni akarja. Ez a felismerés Magyarország külpolitikája formálásában iránytűként szolgál, legfontosabb külpolitikai
