Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szen tpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20114 . 22 lehetővé, amely éppen a szlovák iskolák növekvő diszkriminációjához vezet. A szlovák iskolák az ország nemzetiségileg vegyesen lakott területén nincsenek védve, holott ebben a környezetben gyakran ki sebbségi helyzetben vannak" - jelentette ki Caplovic abban az interjúban, amelyet a TASR közszolgálati szlovák hírügynökség hozott nyilvánosságra szombaton. Caplovic úgy véli: nemcsak a nemzeti kisebbségek oktatásügyének fejlődését kell bebiztosítani, de a szlovák nemzeti oktatás fejlődését is abban a környezetben, amelyben a szlovákok kisebbségben élnek. "Ugyanannak az elvnek kell érvényesülnie, mert máskülönben Szlovákia déli részén folytatódni fog a régió szisztematikus magyarosítása" - fejtette ki C aplovic. Megjegyezte: ilyen és hasonló gondokkal küszködik a szlovák iskola például Révkomáromban, Dunaszerdahelyen vagy Szőgyénben is. Hozzátette: a délszlovákiai szlovák oktatás "likvidációjának" megállítása érdekében módosítani kellene az oktatásügy fi nanszírozását. Hangsúlyozta: a magyar iskolákban szükség van a szlovák nyelv oktatása óraszámának jelentős emelésére, mert "máskülönben a szlovák mint hivatalos nyelv és a szlovákok ebben a környezetben elvesznek". "Biztos, hogy közeledik a választás, me rt azok a politikusok, akiktől ezt a múltban is megszoktuk, újra megpróbálják megoldani a magyar kérdést" - reagált Caplovic nyilatkozatára Solymos László. A Híd frakcióvezetője "tendenciózusnak" minősítette Caplovic állításait. A Híd nem abban látja a p roblémát, hogy magyar vagy szlovák nyelvűe az iskola, hanem abban, hogy nagy vagy kis iskoláról vane szó. "A jogszabályokat úgy kell módosítani, hogy segítsünk minden kis iskolának függetlenül az oktatás nyelvétől" - hangsúlyozta Solymos László. v v i i s s s s z z a a Nincs ok a kitörő optimizmusra – Varga László: A koszovói kérdés megléte kimondhatatlan mértékben fogja befolyásolni Szerbia integrációs folyamatát Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2012. január 14., szombat A tavaly decem ber végén elvégzett aktuális felmérések értelmében a szerbiaiak 51 százaléka támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. Júniusban még 53 százalék volt ez az arány. Varga László, a köztársasági képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnök e nem tartja meglepőnek ezeket a mutatókat, mint mondta: az EU támogatottsága minden csatlakozási folyamatban lévő országban ingadozott. A megkérdezettek 28 százaléka egy népszavazás esetén az európai integráció ellen szavazna, 18 százalékuk nem szavazna, 3 százalékuk pedig nem tudja, hogy a nem vagy az igen mellett tennée le voksát. A júniusi felmérés során még csak a megkérdezettek 24 százaléka ellenezte az uniós csatlakozást. A szerb kormány európai integrációs irodájának felmérésében részt vevő polgá rok 53 százaléka a szerb államvezetést okolja azért, hogy decemberben nem sikerült elnyernünk az EU tagjelölti státusát, 32 százalékuk szerint az unión belüli helyzet miatt alakultak a dolgok kedvezőtlenül Szerbiára nézve, 5 százalékuk szerint pedig a Kosz ovóval kapcsolatos körülmények miatt nem lettünk tagjelöltek. A megkérdezettek 75 százaléka véli úgy, hogy a Belgrád és Prishtina közötti problémákat az uniótól függetlenül is meg kellene oldani. Varga László, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs B izottságának elnöke lapunknak nyilatkozván elmondta, hogy a valós kép bemutatásának érdekében fontos tudni: a tavalyi korábbi mutatókhoz képest valóban visszaesett az integráció támogatottsága, a december 9. után közvetlenül elvégzett felmérésekhez képest viszont jócskán növekedett. – A felmérés számomra egyik legtanulságosabb részlete az, amely arra mutat rá, hogy a polgárok szerint az EU vagy a szerb államvezetés okolhatóe a decemberi kudarcért. Az eredmények a szerb közvélemény jelentős realitásérzékér e mutatnak rá. A támogatottság ilyen irányú alakulása egyébként más országokban is megfigyelhető volt. Nálunk, és mindenhol máshol is, az a jellemző, hogy ha valami pozitív fejlemény történik az integráció folyamatában, akkor megugrik a támogatottság, ford ított esetben viszont csökken. Az is jellemző volt máshol, hogy amikor egy ország befejezte az integráció folyamatát, akkor abban a pillanatban meglehetősen alacsony szintre csökkent a támogatottság, majd a csatlakozást megelőző népszavazás előtt ismét meg ugrott – összegezte a Magyar Szónak Varga László. Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának csütörtöki ülésével és a Szerbiáról szóló állásfoglalás tervezetével kapcsolatban az integrációs bizottság elnöke elmondta, hogy a dokumentum figyelmes elolvasása után kiderül: a
