Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szen tpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20114 . 20 Magyarország és a Fideszkormány védelmére szólít fel az MVSZ – „ Példa nélküli össztűz zúdul az új esztendő első napjaiban a magyar kormányra és Magyaror szágra. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió kormánya, az Európai Bizottság, a nemzetközi sajtó és a bankvilágot szolgáló hitelminősítők egyszerre helyezték nyomás alá az országot és kormányát. Precedens nélküli és megengedhetetlen az Európai Bizotts ág viszonyulása, amely a parlamenti szünet idején egyhetes határidővel kötelezné Magyarországot egyes törvényeinek módosítására. Ez a lépés már nem a magyar kormány bírálata, ez Magyarország megalázására, megtörésére tett álcázatlan kísérlet. Partner nem, csak ellenség adhat ilyen kihívó ultimátumot! Ebben a helyzetben összefogásra, nemzeti egységbe való tömörülésre van szükség …” (MVSZ Sajtószolgálata) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Csapdahelyzetben – Romániai magyar é rdekképviselet 19401944 között – Történelmi üresjáratnak bizonyult a Romániai Magyar Népközösség, mely ellenséges környezetben, személyes ellentétektől terhelve működött négy évig. A két világháború közötti romániai magyarság politikai érdekképviseleti s zerve 1922től 1938ig az Országos Magyar Párt (OMP) volt, amelynek élén 1926től a konzervatív beállítottságú gróf Bethlen György állt. A királyi diktatúra bevezetését követően, az 1938 decemberében, korporatív alapon létrehozott Nemzeti Újjászületési Fro nt (Frontul Renaşterii Naţionale) lett az egyetlen engedélyezett politikai szervezet. Gyárfás Elemér , Kis – Küküllő vármegye egykori főispánja, a Katolikus Státus világi elnöke, volt bukaresti szenátor, Bethlen György nevében felajánlotta Miron Cristea minis zterelnöknek a magyar kisebbség együttműködését. A román kormány a Nemzeti Újjászületési Frontba való belépést javasolta… – A A T T ö ö r r t t é é n n e e l l e e m m r r o o v v a a t t k k o o r r á á b b b b i i í í r r á á s s a a i i (Transindex) Magyarságmentés a Kárpátokon túl – A 20. század első két évtizedében vezetett ún. romániai akcióval a magyar kormányzat a székely kivándorlás veszélyes nemzetpolitikai következményeit igyekezett elhárítani. A segélypolitika távlati célja az volt, hogy a „ szétszéledőket ” – templommal és iskolával – nemzeti önazonosságukban megtartva a bukovinaiak példájára idővel hazatelepítsék. A romániai magyar kolóniák támogatásával az erdélyi román elszakadási törekvéseket is fékezni próbálták, egyszersmind óvni és gyarapítani a nemzet fizikai és mentális erejét. Székely kivándorlásról akár az Árpádkortól beszélhetünk, hiszen e szívós népcsoport gyepűvédő katonai feladatokkal huzamosabb időre megte lepedett a Kárpátok vonalán túl. Később a feudális terhektől való szabadulás vágya, hitének védelme vagy a megélhetés kényszere űzte rajait a hágókon át. A bujdosó kurucok és Rákóczi generálisának emléke a „ Berceni ” városrész nevében őrződött meg Bukarestb en. Egy évszázad múltán, 1815ben itt szerveződött meg a református gyülekezet, amelynek fatemplomán az idegenellenesség figyelmeztető jeleként csillagdísz helyett keresztet állítottak. A kivándorlók vidéki közösségei ekkoriban szerveződnek meg Pitestien, Brailán, a moldvai Galacon stb. A főváros magyarságát jó ideig a ’48as huszár, Koós Ferenc tiszteletes vezette, aki iskolát, olvasókört, iparosegyletet alapított, s kiadta az első magyar újságot is, míg nyughatatlan munkatársa, Czelder Márton számos refo rmátus misszióegyház alapját vetette meg TurnuSeverintől Jászvásár ig és Szilisztráig… (MH/Erdély.ma)
