Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. január - Civitas Europica Centralis
2012-01-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid. net 201 20109 . 16 Magyarország, a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök mellett - olvasható a ké t szervezet közös nyilatkozatában, amelyet vasárnap juttattak el az MTIhez. A Tőkés László EMNTelnök és Toró T Tibor, az EMNP megbízott elnöke által aláírt dokumentum megállapítja: a bírálatok nyomán "előállt rendkívüli helyzetet akár reménykeltőnek is tarthatnák, ha arról volna szó, hogy az EU vezető politikusai végre nem csak az unió határain kívül, hanem azon belül is kiemelt ügyként kezelnék az emberi és közösségi jogokat". A nyilatkozat aláírói kifejtik: az is elvárható lenne, hogy a XX. sz ázad egyik súlyos mulasztását is orvosolják, és az önhibájukon kívül kisebbségi sorsba kényszerült őshonos nemzeti közösségek jogsérelmei és jogfosztásai ellen is felemeljék a szavukat, például a kollektív bűnösség elvén alapuló, mindmáig élő Benesdekrétu mokat hatályon kívül helyezzék - olvasható a nyilatkozatban. Tőkés és Toró szerint azonban a felparázsló európai "görögtűz" nem erről szól. "Egyes nyugati körök a tárgy érdemi ismerete nélkül, a megbukott vagy egyenesen a hatalomból elcsapott magyarors zági politikusok hisztériakeltésére rezonálva alkotnak sommás ítéleteket. Mások abszurdba hajlóan +náci diktatúrát+ vizionálva követelik Magyarország megbüntetését. Többen - +jól értesült forrásokra+ hivatkozva - a magyar kormány +megtörését+ jelölik meg ö sszeurópai célként. Mi több, egyesek az euroatlanti társadalmi értékrend alapját, a demokratikus választásokat semmibe véve, a magyar választópolgárok elsöprő akarata ellenére erőszakolnának új vezetést Hazánkra" - olvasható a nyilatkozatban. A dokume ntum szerzői azt javasolják az EU politikusainak: kérdezzék meg a "most Brüsszelben, ideoda futkorászó, panaszkodó, feljelentgető szocialista és liberális magyar politikusokat a 2010 tavaszán megtartott magyarországi választásokról". Leszögezik: a történe lem során többször része volt a magyarságnak "idegen megszállásban, így többet nem kérnek belőle". Aláhúzzák: a nemzeti összetartozás kinyilvánítása mellett az alkotmányozó Országgyűlés kétharmados többségének arra is volt bátorsága, amivel Európa veze tő politikusai nem mertek és nem tudtak szembenézni, hiszen a magyar alaptörvényben kiemelt módon ismerték el a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. "Az Európai Unió Alapjogi Chartájának előírásait is tartalmazó új magyar alaptörvény számunkra megfel elő garanciát jelent arra, hogy a demokratikus jogállamiság keretei között Magyarország megerősödjön" - írja Tőkés László és Toró T. Tibor. v v i i s s s s z z a a Orbán: részünkről nincs előfeltétele az IMFtárgyalásoknak Helmeczi Zoltán, az MTI tudósítója írja: Budapest, 2012. január 8., vasárnap (MTI) - A miniszterelnök szerint eddig egyetlen olyan érv sem hangzott el a magyar gazdaságra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban - így az új jegybanktörvényt illetően sem , amely miatt a parlamentnek e törvények közül bármelyiket is módosítania kellene. A kormány azonban minden véleményre, meglátásra nyitott. "Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak" - rögzítette Orbán Viktor az MTInek adott interjújában, amelyben kitér t arra is, hogy válaszolt az amerikai külügyminiszter levelére. A kormányfő közölte azt is, nem lát okot kormányátalakításra. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EUval folytatandó tárgyalásokról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, az egyetlen sze mpont a kormány számára Magyarország érdeke. Ugyanakkor minden javaslatot mérlegelnek, és ha úgy látják, hogy megfontolandóak a nemzetközi szervezetek érvei, készek azokat "magukévá tenni", "mert számunkra nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntar tása vagy megváltoztatása". Arra a kérdésre, hogy ha már elfogadott jogszabályok módosítását kéri az IMF és az EU, meddig hajlandóak elmenni, azt válaszolta: a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályok esetében eddig csak politikai véleményeket hallott, de egyetlen olyan érvvel sem találkozott, amely miatt a parlamentnek meg kellene változtatnia egy már elfogadott törvényt. Arra a kérdésre, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) az új jegybanktörvényhez érkezett, ám a jogszabályba végül be nem épített , a monetáris tanács tagjainak és az alelnökök számához kapcsolódó javaslatairól is készeke a tárgyalni, azt válaszolta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény növeli a jegybank függetlenségét, s ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította. A kormányfő szerint azért nincs semmilyen jogi probléma a jegybanktörvénnyel kapcsolatban - amelynek elfogadása előtt az EKB 15 javaslatából 13 bekerült a jogszabályba - mert 2004ben is, amikor Magyarország már tagja volt az EUnak, megnövelték a mon etáris tanács tagjainak, valamint az MNB alelnökeinek számát, és bár az