Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ adm in@cecid.net 201 10830 . 21 Zsalilo: Oroszország veszít az EUval szemben az Ukrajnáért vívott harcban w ww.umdsz.uz.ua /UNIAN/Gazeta.ua/2011.08.29. Oroszország vesztes helyzetbe hozta magát azzal, hogy lemondott arról, hogy Ukrajna 3+1 formula alapján működjön együtt a Vámunióval — közölte az ukrán közszolgálati rádió adásában Jaroszlav Zsalilo, a kijevi S tratégiai Kutatások Intézete igazgatójának első helyettese. „Annak vagyunk szemtanúi, hogy Európa és Oroszország versenyez Ukrajnáért. Az orosz fél által kinyilvánított álláspont eleve vesztes e konkurencia során. Nehéz megmondani, miért vetették el a 3+1 formula alapján való együttműködést. A realitások ugyanis azok, hogy a posztszovjet térségben kialakulóban van a Vámunió, egy erős országokból álló struktúra. Ezek egységes külgazdasági politikát folytatnak, s ki kell építeniük kapcsolataikat a közelebbi é s távolabbi szomszédaikkal. S itt van Ukrajna, amely nem tartozik a Vámunióhoz, viszont szoros kapcsolatban van annak tagjaival. A 3+1es formula lényege pontosan az lett volna, hogy Ukrajna, mint régi partner egy egész csoportosulással alakítja a kapcsola tait” — húzta alá a szakértő. Jaroszlav Zsalilo nem zárja ki, hogy Oroszország politikai nyomást próbál majd gyakorolni Ukrajnára, bár nem tartja ezt valószínűnek. „Annak figyelembevételével, hogy a Vámunió inkább politikai projekt, amit néha a gazdasági é rdekekkel ellentétben realizálnak, nem lehet kizárni, hogy Oroszország megpróbál politikai nyomást gyakorolni Ukrajnára, akár a gazdasági kapcsolatok rovására is. Ám gazdaságaink nagyon szorosan függenek egymástól, s nem hiszem, hogy hosszú, s sikeres lehe t egy ilyen gazdasági háború. Ukrajna egy sor olyan terméket exportál Oroszországba, amelyre ez utóbbinak nagy szüksége van, míg nálunk jelenős az orosz tőke. Ezért a pragmatizmus alapján kell működniük a kapcsolatoknak” — húzta alá. v v i i s s s s z z a a ÁSZ: nem m ű ködtek "jó gazdaként" a közalapítványok Budapest, 2011. augusztus 30., kedd (MTI) - Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a kormány által létrehozott közalapítványok ugyan a számukra meghatározott célokra használták fel a kö ltségvetési támogatásokat, de nem törekedtek a takarékos, "jó gazda" módján történő közpénzfelhasználásra. A számvevőszék MTIhez kedden eljuttatott, 20092010. évet vizsgáló jelentése megállapítja továbbá, hogy a közalapítványok hatékony elosztórends zert sem tudtak kialakítani, mivel döntő többségük nem tudott magántőkét bevonni a közfeladatok ellátásába. Az ÁSZ ezért azt javasolja a kormánynak, hogy egységes szempontok szerint szabályozza a közalapítványok működési költségeit az alapító okiratok ban, ennek mértékének meghatározásakor pedig legyen figyelemmel a feladatellátás sajátosságaira. Emellett kezdeményezik, hogy a kabinet kösse az ellátott feladatokhoz a közalapítványok kuratóriumának és felügyelő bizottságának tiszteletdíját és költségtérí tését. Az ellenőrzés harminchat, 2010. végén működő közalapítványt érintett, a vizsgálat szerint a szervezetek négyötödénél nem érte el a törvényi elvárás szerinti 80 százalékot az államháztartáson kívüli bevételek aránya. Kiemelik: a közalapítvány ok többsége az alapító okirataikban, illetve a támogatási szerződésekben foglaltak szerint használta fel a kapott támogatásokat, azonban öt szervezet kuratóriuma törvénysértő módon, mintegy 24 millió forint összegben nyújtott pályázaton kívül támogatást. E gy közalapítványnál pedig a kuratórium tagjai annak ellenére felvették a tiszteletdíjukat, hogy cél szerinti tevékenységet nem végzett a közalapítvány - fűzik hozzá. Az ÁSZ jelentése ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a közalapítványok a vizsgált idő szakban vagyonvesztés nélkül gazdálkodtak, saját tőkéjüket megőrizték, az alapító okiratukban előírt törzsvagyonmegőrzési kötelezettségüknek eleget tettek, kivéve egy közalapítványt, amely alapítói felhatalmazás nélkül értékesítette a törzsvagyona részét képező telekingatlan egyötödét. A közalapítványok a vizsgált időszak alatt 86,2 millió forint bevétellel gazdálkodtak, amely kétharmada az állami költségvetésből származott. A közalapítványok bevételeik több mint felét támogatásként továbbadták, a több i részét saját és önálló intézményeiken keresztül történő feladatellátásra fordították. A közalapítványok támogatásaikkal és saját feladatellátásukkal oktatási, szociális, kulturális és kutatási tevékenység végzéséhez, országos és regionális rendezvények m egtartásához, a határon túli kapcsolatok erősítéséhez járultak hozzá. A kormány által alapított közalapítványok közül 2010. év végén harminchat működött, ezek az ellenőrzéshez tanúsítványi adatokat szolgáltattak; közülük tizenhat közalapítványt, amelyek t evékenységét a kormány határozata szerint a továbbiakban központi költségvetési szerv végzi, a helyszínen is ellenőrzött az ÁSZ.
