Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ adm in@cecid.net 201 10830 . 12 Akikért a csengő szól – „ Ernest Hemingway világhírű regényének címét némileg módosítva az idei iskolakezdésről szól mai eszmefuttatásom. Mindazokról – tanár, diák vagy szülő – , akik számára a tanévkezdéssel egy időben egy új időszámítás indul. Az idei tan év más lesz, nem reformokkal teli, mint a korábbiak. Sokkal inkább a karcsúsítások jellemzik. Ha most mérlegre kellene tennem az oktatásban végbemenő pozitívumokat és negatívumokat, azt hiszem, a mérleg nyelve középen állna meg. Illetve talán mégsem. De ke zdjük a jó dolgokkal... Kárpátalján az idén 15 426 hatéves ül be szeptember elsején az iskolapadba. Ez a tavalyi 14 812 elsős nebulóhoz képest mintegy hatszázzal több. Egyre több óvoda nyílik vidékünkön, Ungváron például szeptembertől három is. A korábbi 4 . sz. középiskolában új tanintézet indul, ahol szlovák tannyelvű oktatás folyik majd. Igaz szeptember elsejére nem gyűlik össze egy középiskolányi diák, de az épület másik részében a szlovák kulturális központ kap helyet. És ezzel talán ki is merült a jó d olgok tárháza. És most jöjjenek a negatívumok ... ” Fedák Anita (KISZO) Politika és többszólamúság – „ Kissé meghökkenve olvasom az egyik magyarországi napilapb an, hogy Sólyom László konzervatív arisztokrata volt. A korábbi államfőt egy másik cikkíró így minősíti: kimért és tartózkodó. Időnként meg kamaszosan forradalmi, tenném hozzá, néhány cselekedetét, megoldási kísérletét visszaidézve. Kormánypárti és ellenzéki szerzőknek abban mi ndenképpen egyezik a véleménye, hogy Sólyom mindenkor az alkotmányt és az alkotmányosság védelmét helyezte előtérbe. Miután azonban túlontúl szuverén személyiség volt, hovatovább semleges, így egyik oldalnak sem felelt meg. Ki is rekesztődött szépen „a nem zeti együttműködés rendszeréből”. A Bibó Istvánról szóló írásokból szintén valami hasonló olvasható ki. A száz évvel ezelőtt született gondolkodóról egyöntetű a képlet, miszerint a rendszerváltás időszakában leginkább az ő szelleme és jelleme lehetett voln a a támpont, hiszen a népszuverenitásra épülő parlamentarizmus és a hatalommegosztáson alapuló jogállam meggyőződéses híve volt. Az általa megtestesített értékekből bőven táplálkozhatott volna egyaránt jobboldali és baloldali, hívő és ateista, népies és ur bánus. A demokrácia első számú magyar teoretikusa szerint „a demokrácia a nép uralma; egy olyan politikai rendszer, amelyben a nép, vagyis az átlagemberek összessége olyan helyzetben van, hogy vezetőit meg tudja válogatni, ellen tudja őrizni, és ha kell, e l tudja kergetni ” Sinkovits Péter (Magyar Szó) (Ny)elvi kérdés – „ Mikor a szlovákiai magyarok nyelvhasználati jogairól folyik a vita, gyakran felmerül a többségi nemze t tagjai részéről az az érv, hogy a kisebbség tagjai nem tudnak szlovákul vagy gyengén beszélik az államnyelvet. A kritizálók nemrég a hiányzó kétnyelvű feliratok kapcsán jelentették ki ezt, annak alátámasztására, hogy a feliratok megjelenése tovább rontan á a helyi magyarok nyelvtudását. Pedig a két jelenségnek semmi köze sincs egymáshoz. A kétnyelvű feliratok hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebbségek tagjai is úgy érezzék, megbecsülik őket ebben az országban . A boltvezetőknek pedig azt kell tudatosítaniuk, h ogy az ő feladatuk a vásárlók teljes körű kiszolgálása, és nem várhatják el, hogy márpedig a vevő tanuljon meg szlovákul. A kétnyelvű feliratok megléte vagy hiánya egyáltalán nem befolyásolja a kisebbség tagjainak valós nyelvtudását – az sokkal inkább az o ktatási rendszer, rosszabb esetben pedig a gazdasági tényezők folyománya ” Tokár Géza (Új Szó) Gondolatok egy színházi jegyzet kapcsán – „ Olvasva Dénes László Mutyiszínház című szombati jegyzetét a Reggeli Újságban, már csak azért is, hogy ne gondolja a közvélemény, hogy más nem figyel mindarra, ami e város kulturális életében és ezen belül a színházi világban történik, úgy döntöttem, rászánok némi időt arra, hogy véleményt mondjak mindarról, ami a színház körül történik. Igen, „körül”, mert és ebben iga za van a főszerkesztőnek, ami belül történik, arról vajmi kevés információnk van. Három erdélyi színházra figyelek fokozottabban. A kolozsvárira. a marosvásárhelyire, és a váradira. Az utóbbi kettőben új vezérigazgató van, akiket
