Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10822 . 27 Lacza Tihamér, Dr. Vadkerti István, Ádám Zita, valamint Ďurčo Zoltán Váradi Lajos ideiglenes ügyvivőtől vette át a kitüntetést. Tarics Pétert Dr. Réthelyi Miklós, a magyar kormány nemzeti erőforrás minisztere tüntette ki. Csáky Pál kitüntetésének átadására Budapesten a központi ünnepségen kerül majd sor. v v i i s s s s z z a a Várhatóan nem csökken a magyarság összlakossághoz vi szonyított számaránya Krónika 2011. augusztus 19. Vallják magyarnak magukat a székelyek és a csángók is az őszi népszámláláson – tanácsolja Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke. A szociológus végzettségű városvezető szerint „va lamennyien a magyar nemzet része vagyunk”, s ahhoz hogy hatékonyan képviselni lehessen a magyarság érdekeit arra van szükség, hogy a közösség megmutassa erejét. A korábbi népszámlálások alkalmával egyébként ugyan külön regisztrálták a székelyeket, összesí téskor számukat hozzáadták a magyarokéhoz – tudtuk meg Székely Istvántól, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjétől a cenzus témában a Kolozsvári Magyar Napok keretében megtartott beszélgetésen. Mint részletezte, ez idén is így történik, hacsak az emberek nem vallják tömegesen székelynek maguk, mert akkor a vonatkozó európai uniós irányelv értelmében külön népcsoportot fognak képezni, s a magyarság veszít erejéből. A csángók tekintetében egészen más a helyzet, őket külön közösségként fogják nyilv ántartásba venni. Mint ahogy a romákat is. Bár Székely István szerint az a 90 ezer cigány, aki a 2001es népszámláláson magyarnak vallotta magát, idén is így fog tenni, „ha csak kívülről nem avatkoznak bele az identitásmeghatározásba”. Pozitív folyamatok A munkacsoport eddigi következtetései egyébként pozitívak, becsléseik szerint várhatóan nem csökken a magyarságnak az összlakossághoz viszonyított számaránya, még ha létszámveszteségre egészen biztosan kell is számítani. Ez a következtetés három tényezőn nyugszik. Elsősorban azon, hogy a magyar családokban nagyobb a gyermekvállalási kedv, mint az összlakosság viszonylatában. Székely egyébként hungarikumnak nevezte azt a trendet, miszerint a magyar értelmiségi családokban több gyermek születik, mint az alac sonyabb iskolázottságúak esetében, mivel ez más nemzetek esetében éppen fordítva van. Az arányvesztés ellen szól az is, hogy a kilencvenes évekhez viszonyítva visszaesett a migráció a magyar lakosság körében, miközben a románok körében az elmúlt években er ősödött meg. A hivatalos statisztikák szerint mintegy 1,9 millió – döntő mértékben román nemzetiségű – román állampolgár tartózkodik több mint egy éve külföldön, de a valóságban számuk ennél jóval nagyobb lehet. Silvio Berlusconi miniszterelnök nemrég arró l beszélt, hogy Olaszországban 1,4 millió román él, míg a spanyol kormánynak is legalább 900 ezer románról van tudomása. Eközben az asszimilációs folyamatok is lelassultak. Székely szerint ennek fő oka, hogy egyre kevesebben élnek szórványban, mivel erős a fiatalok közösségen belüli migrációja a tömbvidékek irányába, egyfajta „tömbösödés” van kialakulóban. A szakember szerint ugyanakkor az első két tényező pozitív alakulása pótolni tudja az asszimilációs veszteséget. A Krónika kérdésére, miszerint a tömbös ödési folyamat jelenthetie azt, hogy Kolozsváron eléri a 20 százalékot a magyarság számaránya, Székely nem tudott becslésekbe bocsátkozni. Mint részletezte, a nagyvárosokból egyre többen költöznek ki az elővárosokat képező közeli falvakba, így nincsenek o lyan elméleti modellek, amelyek alapján meg lehetne saccolni, hogy ez a folyamat hogyan módosítja a települések etnikai összetételét. Becsületességet várnak Ahhoz azonban, hogy arányában ne csökkenjen a magyarság, az is szükséges, hogy a cenzus végeredmén ye megfeleljen a valóságnak. Azokat a román állampolgárokat ugyanis nem szabadna az ország stabil népességéhez sorolni, akik több mint egy éve külföldön tartózkodnak. Ez viszont a szakemberek szerint nem biztos, hogy így fog történni, hiszen sokféle interp retáció létezik, s főként a kérdezőbiztoson múlik majd, hogy mit jegyez fel. E tekintetben egyébként az Unió népszámlálási biztosa is kifejezte már abbéli aggodalmát, hogy lesznek olyan polgárok, akiket kétszer számlálnak meg, egyszer szülőföldjükön, egysz er pedig abban az államban, ahol jelenleg élnek. Szerinte ilyen „ferdítések” legnagyobb valószínűséggel Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában fordulhatnak elő, s mintegy 45 millióval több uniós lakos is kijöhet ily módon. Egyébként a valós számok
