Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10822 . 18 Bizonyára nem tudják, hogy a felsőfokú oktatásban a végzősök 30 százaléka azért nem kap diplomát, mert nem tud középfokú nyelvvizsgabizonyítványt szerezni, noha nagy többségük angolból próbálkozik. Bizonyára mert túl kor án kezdték az angoltanulást ” Bauer Péter (Nsz) Bűn és közösség – „ Angol és magyar börtön címen írt érdekes publicisztikát e hasábokra Bolgár György . ( N N é é p p s s z z a a v v a a , , a a u u g g u u s s z z t t u u s s 1 1 9 9 .) Írásában összehasonlítja a nyári angliai zavargások tetteseire kirótt, mellbevágóan szigorú ítéleteket a 2006os budapesti zavargásokat követő enyhe, vagy semmilyen büntetésekkel. Ebben termé szetesen igaza van, valóban kiáltó az ellentét a közrend megsértőinek brit és hazai kezelése között. Ott az utcai erőszak ellen minden politikai erő és igazságszolgáltatási fórum egyforma határozottsággal lép fel. Nálunk az akkori ellenzék legalábbis felem ás módon reagált a belvárosi zavargásokra és a tévészékház ostromára, később pedig a rendőrséget vádolta a szélsőjobboldal őrjöngéséért. De ha már Bolgár György szóba hozta az angol (brit) és magyar igazságszolgáltatás közti különbséget, akkor érdemesebb l ett volna mélyebbre is ásnia. A brit igazságszolgáltatás ugyanis nemcsak az utcai zavargások megítélése tekintetében különbözik a magyartól. A brit - és általában az angolszász - társadalmi felfogás az egyénnek nagyobb szabadságot ad, mint a kontinentális gyakorlat, de a bűnöst következe tesebben és szigorúbban bünteti” Hegyi Gyula (Nszv) Über alles... – „ Szemérmesen, sporthírként kezeli a magyar sajtó egy része is, hogy Szegeden, a k ajakkenu világbajnokságon Hitler himnuszával köszöntötték két bájos német leány győzelmét. Igen nagy politikai tévedés. Jelzi ezt az is, hogy mértékadó német lapok már kommentálták is a történteket, köztük a Der Spiegel föltette a kérdést, miként került el a Tisza partjára az NSZKban 1972 óta gyakorlatilag nem létező lemez. Igaza van, ez is az egyik nagy kérdés. Közismert ugyanis sajnos a nagyvilágban szinte mindenütt, hogy Magyarország egyike azoknak az államoknak, ahol neonáci gyűléseken nyíltan árulna k hitlerista irodalmat, a Mein Kampfot is, nyilvános vetítéseken mutatják be Veit Harlan szennyalkotását, a Jud Süsst. Mindez máris azt a hirünket keltette, hogy Magyarország az az "új demokrácia", amely a neonácizmus európai újraéledése közben is egyike a lefertőzöttebbeknek, és noha kétségtelenül választók küldték be a parlamentbe a Jobbikot, a Zagyvákat és társait, ilyen méretű újjáéledés szinte sehol nincs. Jó lenne, ha fideszes kormányzatunk végigondolná, miért olyan kritikus a német sajtó pártkülönbsé g nélkül - konzervatívtól a liberálisig - mindenre, ami a szabadságjogok megnyírbálását érinti …” Várkonyi Tibor (Nszv) Szent Istváni eszmét nyomokban tartalmaz – „ A posztIstván utókornak pedig adott a feladat: rájönni, miben azonos a zöm – túl azon, hogy már rég nem fideszes, nem szocialista, nem szélsőjobboldali és nem ökoszociális. Aztán ezeket a közös dolgokat szépen összeszedni, bokrétába fogni, nemzetiszín pántlikával átkötn i, és azzal csábítgatni a többséget. Minket, nem pártválasztó magyarokat, akik az ünnepet és a hétköznapot sem a pártvezetői direktívák és rajongásunkgyűlöletünk alapján szemléljük. Minket, akik nem egy új államalapítást várunk, de azt igen, hogy végre új ra a közös dolgok, közös érdekek számítsanak … Van egy tippem: ahány embert kérdeznénk, annyiféle válasz születne arról, hogy mit is ünneplünk ma; államalapítás, nemzeti és/vagy egyházi ünnep, új kenyér, alkotmány, I. István halála, szentté avatása. Schmitt Pál meg rávezető kérdés nélkül nyilván a Petőfi – Mátyás király – Trianon háromszögben mozogna, persze ezeket ő nem is így írja. ” Ceglédi Zoltán (Hírszerző) Szent Istvánban mindenki megtalálja azt, ami számára fontos – Interjú Szarka Lászlóval – A Selye Egyetem dékánját Szent István örökségéről faggattuk. Elmondta, István miért volt nagy koponya, és hogy jól házasodott. Megkérdeztük, miért nem Kopp ánynak drukkol a mai magyar, és miért nem fogadják be a szlovákok az istváni örökséget (Bumm.sk)
