Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10813 . 12 szféra n éhány vezetője nagyobb tiszteletdíjat ítéltetett meg magának, mint a válság előtt. Tavaly, az év elején, amikor a válság már megmutatta magát, a brüsszeli vízfej, a Bizottság és a Parlament közel húszezer alkalmazottja akart sztrájkolni, mert nem kapták me g a jobb időkben számukra megígért béremelés teljes mértékét. Magyarán, a kiemelten jól megfizetett brüsszeli bürokraták (akik közül a pénzügyi szféra felügyeletével megbízottak szintén hozzájárultak a válság bekövetkeztéhez!!!) elégedetlenek voltak azzal, hogy a válság ellenére nem kapják meg a fizetésemelésnek azt a mértékét, amelyet jobb időkben esetleg megkaphatnának. A csúcsinformáció viszont: a válság idején növekedett a gazdagok vagyona. Bár némileg kevesebb ember van most a kiugróan gazdagok kategór iájában, de ők tehetősebbek lettek, míg a világban jelentősen növekedett a páriaszegények száma. Magyarán: válság ide, válság oda nőtt az olló szegények és gazdagok között az elmúlt néhány évben is. Ez egy veszélyes helyzet. Az egyik oldalon nő az önzés, a korlátlan pénzszerzés igénye, a másikon a kiábrándultság, a kilátástalanság. Tovább nyílik az olló, növekszik a feszültség ” Csáky Pál (Felvidék.ma) Magyar nemzetpolgár szeretnék lenni – Duray Miklós felvidéki politikusközíró a magyar állampolgárság visszaszerezhetőségével kapcsolatosan fogalmazta meg portálunknak véleményét: „ Minden lénynek vagy szüleménynek az eredetét bizonyító okmán ya a származása. Fattyúe vagy leszármazott? Az állatvilágban vagy az emberek világában, ha ez a kérdés tudományos vizsgálat tárgyává válik, valamilyen hiteles megállapítást nyer. Az államok esetében ez sokkal bonyolultabb kérdés. Egy állam létezése vagy n emzetközi elismertsége a 19. század hetvenes éveitől számítva már nem hagyományi, sem érettségi, még kevésbé az államalkotó erő kérdése. Nem úgy, mint az volt régen, amikor kialakultak Európa történelmi államai a gall, frank, germán térségben illetve a Len gyel, a Magyar és a Cseh Királyság megalakulásakor, hanem a nemzetközi erő- és érdekviszonyok függvénye, vagy ezek mentén létrejött háttérmegegyezések és árukapcsolások eredménye – tehát semmi köze a szerves fejlődéshez. Ekkortól számítjuk a modern nemzetk özi jogot. Addig a dinasztikus jog létezett, amelynek keretei között időhatáros vagy örökösnek mondott megegyezések történtek, de mindig valamilyen szervesnek tekinthető egységek viszonylatában. A korábbi és az új felfogás törésvonalán született meg az áll ampolgárság intézménye egyrészt a polgári fejlődés okán, másrészt a szükségszerűvé váló új, az egyén és az állam közötti kötelem létrehozására a korábbi alattvalói megszűnő állapot felváltására. Mit jelent az állampolgárság a hagyományos felfogás szerint é s a közjogi értelmezésben? ” (Felvidék.ma) Szagos a rozmaring, földre hajlik az ága... – „ Csak a rend kedvéért, tisztázzuk a legelején: Romániába n nincs válság. Ezt azért tartottam tanácsosnak rögvest leszögezni, mert egyrészt a kettőspont után föntebb leírt állítás Traian Băsescu államfő nézőpontja, másrészt pedig, mert a román állam első embere – írd és mond – a politikusok mellett személy szerin t nekem is, azaz romániai sajtómunkásnak is kategórikusan megtiltotta, hogy a válságról beszéljek és írjak. Kollégáim nevében is mondva: beszéljünk és (s)írjunk. Sőt mi több – a köztudat további mérgezését megelőzendő – , kötelezőnek tekintett elnöki ajánlá sa nyomán, azt a szót, hogy válság, ne is használjuk, lehetőleg a szótárból is töröljük …” Domján Levente (Hargita Népe) Az ördögbe Slotával! – „ Az SNS elnöke megin t megszólalt. Nem a horvátországi szuperjachtján, hanem egy pozsonyi sajtótájékoztatón. Azt nyilatkozta, térjünk vissza a koronához és Fico volt kormányát – ami persze az övé is volt – azért kritizálta, mert az euró bevezetése után nem helyezte letétbe a k oronát, hanem tüzelőanyagnak használta azt. Ján Slota valóban jó vezére a nemzeti pártnak. A korona a legidőszerűbb pillanatban jutott az eszébe. Amikor Szlovákia kritikátlan lelkesedéssel belépett az euróövezetbe, a koalíciós Slota bár nem lángolt az euró ért, de hallgatott, mint az a bizonyos dolog a fűben. (Még ha e sorok szerzője, aki
