Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10808 . 9 kell találnia a vitás kérdésekre, amely tekintetbe veszi Koszovó határait, és biztosítja mindkét állam számára az Európai Unió felé való kö zeledést. A külügyminiszterek ugyancsak üdvözölték az északafrikai térségben zajló változásokat, a sokat ígérő reformokat mindenekelőtt Tunéziában, Egyiptomban és Marokkóban. Utaltak ugyanakkor arra, hogy ezek a változások még törékenyek, és úgy értékelték: az Euró pai Uniónak minden támogatást meg kell adnia ahhoz, hogy a politikai változásokat gazdasági növekedés támassza alá (MTI) Moldávok Székelyföld függetlensége mellett – Érdekes képeket mutat be a w w w w w w . . p p a a t t r r i i o o t t i i s s m m . . m m d d h onlap: az oldal szerint Moldova Köztársaság több városában Székelyföld függetlenségét pártoló plakátok jelentek meg. Az említett oldal beszámolója szerint Ki sinyovban (Chi ș inău) és több más településen plakátok jelentek meg a „ Ț ara secuiască / Sus ț inem independen ț a ” felirattal, illetve Székelyföld térképével. A weboldal szerkesztője szerint „ annak ellenére, hogy a román és a moldáv sajtó is azt a hazugságot terjeszti és nép szerűsíti, hogy a moldávok jórészt románok lennének és égnek a vágytól, hogy egyesüljenek Romániával, ez korántsem igaz. Az ország lakosságának nagy többsége továbbra is moldávnak vallja magát és nemhogy nem akarják a Romániával való egyesülést, hanem néme lyikük egyenesen bátorítja a Székelyföld függetlenségét ” – olvashatjuk a rövid írásban, amelynek a végén a közösségi oldalakról összegyűjtött képeket is meg lehet tekinteni (Székelyhon.ro) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú A Bibófelejtés – „ Meglátod, nagyobb divatom lesz, mint Lukács Györgynek – mondta Bibó István ironikusan egyik tanítványának, nem sokkal a halála előtt. A „Bibófelejtés” évtizedei után valóban az ő írásai és a Kádárre ndszerrel meg nem alkuvó személyisége vált a formálódó ellenzéki értelmiség egyik legfontosabb hivatkozási alapjává. Már a temetésén több ezer tisztelője vett részt – több száz titkosrendőr társaságában. A halála után szamizdatban megjelent Bibóemlékkönyv a rendszerváltás szellemi előszobája volt, amelyben – hogy csak néhány nevet említsek – egyaránt szerepeltek Kis János , Eörsi István , Radnóti Sándor , Csoóri Sándor , Duray Miklós vagy Csurka István írásai. A Bibó István Szakkollégiumban megalakult Fidesz p olitikusai a rendszerváltás hajnalán még valóban Bibót követték: jogokat követeltek a kiváltságrendszerrel szemben. Tudták, hogy a bibói szemlélet szerint a jog érvényesülése nemcsak formális kérdés, hanem nagyon is tartalmi, hiszen a jogban a civilizált e mberiség erkölcsi normáinak kell m egjelenniük, amelyek a határait korlátokat nem ismerve kiterjesztő személyes uralom és a hatékonyság nevében a jogszerűséget visszaszorító szervezési arisztokrácia hatalomkoncentrációival szemben a hatalommegosztás újabb és újabb formáit foglalják magukban … Ha Bibó élne, segítene nekünk megérteni, hogy – részben az ő szellemiségétől is ösztönzött rendszerváltás után – miért került a magyar demokrácia megint válságba. És segítene abban is, hogy kikerüljünk belőle. Biztos, hogy Bibó segítségére lehetne az öss zes demokratikus pártnak, hogy kiki rátaláljon arra, ami benne szolgálat, nem pedig uralom. A Fidesznek abban, hogy a hatalmi mámor után visszataláljon egykori önmagához, demokratikus meggyőződéséhez. Az MSZPnek abban, hogy teljesen megszabaduljon államp árti múltjától, a kádárizmus elvtelen, depolitizált politikai kultúrájától. Az LMPnek pedig abban, hogy erőre kapjon attól a felismeréstől, hogy sem az alkotmányosság védelme, sem a konszenzusra törekvés, sem a fenntarthatóságra, a társadalmi igazságosság ra és az állampolgári részvételre alapozott ökopolitika nem szellemi import, hanem Bibón keresztül
