Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. augusztus - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-08-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 10806 . 19 folytatódott, így míg 1910ben alig két százalék olasz élt itt, ma már 26 százaléknyian vannak, sőt Bozenben többségbe is kerültek. A nemzetközi politika inkább félrenézett, és nem foglalkozott az olaszosítással. A déltiroliak így a kezükbe vették sorsukat. Hogy az öt venes években indult terrorizmus sikerre vezetett, tény. Ám még ma is kínos erről beszélni, így az idei ötvenéves évfordulót csak kényszeredetten ülte meg a helyi, immár német kormány. 1961 nyarán déltiroli terroristák távvezetékeket, elosztókat robbantot tak fel, és sötétségbe borították Bozent. Hogy a támadás még látványosabb legyen, tüzeket gyújtottak a környező erdőkben, és olasz emlékműveket röpítettek a levegőbe. A csoport az ötvenes évek végén jött létre Déltiroli Felszabadítási Bizottság (BAS) néve n. Számos tagja került olasz börtönökbe, ahol - visszaemlékezéseik szerint - kínozták őket. A vezetékek elleni támadás egyik résztvevője, az akkor 28 éves Franz Höfler életét is vesztette az olasz fogságban. A lakosság máig szabadságharcosként kezeli őket, és hallani sem akar a terrorizmus vádjáról. Tény: kezdetben az erőszak csak hidak, alagutak ellen nyilvánult meg, de idővel rendőrök is áldozatul estek. 1961 tüzei után Ausztria az ENSZ elé vitte DélTirol ügyét. Tízéves huzavona után Bécs és Róma között 1971re született meg a megállapodás, mely lefektette a mai autonómia alapjait. Ám a tartomány Olaszország része maradt. Erre a terrorcsoport radikalizálódott, és neonáci szervezetekkel lépett kapcsolatba, de még a bajor CSU is támogatta őket, München ugya nis szívesen álmodott egy bajortiroli alpesi államról. Egykori náci ügyvédek vagy orvosok gyűjtötték a pénzt, és Európaszerte jöttek nacionalista fiatalok harcolni. Osztrák, német és francia szélsőjobboldaliak egyaránt segítették a szabadságharcot: algér iai francia veteránok például kiképzést nyújtottak a BAS tagjainak. Közéjük tartozott Georg Klotz, aki egy hegyi faluból indulva üzent hadat Rómának. Hiába ítélték Olaszországban börtönre, Ausztriában menedékjogot szerezhetett - ám miután terrorista tervei vel ott sem hagyott fel, az osztrák állam szintén lecsukta. Olasz terror? Konokságát lánya is örökölte. Eva Klotz a Déltiroli Szabadság radikális párt képviseletében ül a bozeni tartományi parlamentben, és a Heti Válasznak is büszkén mesél apjáról. "Sza badságharcosok voltak" - mondja Klotz, aki szerint az olasz állam valósított meg terrort a tiroliakkal szemben. A kiharcolt autonómia Klotznak nem elég. "Az Olaszországhoz való tartozás nemcsak igazságtalanság, de minden gondunk alapja", szól a párt válasz tási programja. Önálló, újraegyesült tiroli szabad köztársaságban gondolkodnak. Klotz lapunknak illegitimnek nevezi az olasz fennhatóságot. Amikor Olaszország létrejött a XIX. században, valamennyi terület népszavazáson dönthetett a csatlakozásról. DélTir ol esetében azonban máig nem került sor ilyen referendumra. Klotz pártja ezért az autonómiát mindaddig nem tudja elfogadni, amíg nem a nép mond véleményt a jövőjéről. Persze az olaszok sem felhőtlenül boldogok. Donato Seppi helyi olasz politikus éppen az o laszok kirekesztésétől tart. Ma DélTirolban minden német nyelven folyik, így az olaszok eleve hátrányban vannak, állítja a politikus, akinek pártja, az UnitaliaFiamma Tricolore az egész autonómiát felszámolná. (Sajátos, hogy míg a hazai Jobbik Székelyföl d esetében a nemzetiségi autonómia szószólója, Itáliában az autonómiaellenes Seppi úr politikai családjával barátkozik. Vona Gábor 2009ben a neofasiszta párt kongresszusán még beszédet is tartott olaszul.) Inkább a börtön Az olasz kéznyújtást azonban ne m egyszer maguk a déltiroliak utasítják vissza. Amikor a kilencvenes évek elején Oscar Luigi Scalfaro államfő elnöki kegyelemben részesített egykori terroristákat, többük durva hangvételű levélben mondott le a kegyelemről, mondván: egyedül Olaszország fel elős a terrorakciókért. A nyolcvanas években utoljára színre lépett még egy terrorcsoport Egy Tirol néven, ám a szervezet már inkább ártott, semmint használt az autonómiának. (Ezért tartja magát a gyanú, hogy mögöttük már az olasz titkosszolgálat állt, mel y így akarta lejáratni a világ előtt a déltiroli németeket.) Ötven évvel az 1961es lobogó tüzek után is élnek azonban még egykori terroristák külföldön, akik nem térhetnek haza. Eva Klotz pártja nemcsak amnesztiát, de tiszteletet is megkövetelne a valami kori harcosok iránt. DélTirol viszont lassan beletörődik az autonómiába. A tartomány önrendelkezését az olasz alkotmány garantálja, s bár hivatalosan az olasz Trentinóval egy régiót alkot, valódi hatáskörökkel a bozeni kormány rendelkezik. DélTirol az ön állóságnak köszönhetően Európa egyik leggazdagabb része: az adóbevételek kilencven százaléka, azaz évi ötmilliárd euró marad helyben. Eva Klotz pártja azonban a tíz százalékot is sajnálja Rómától - és a teljes függetlenséget hirdeti. A felmérések szerint a lakosság többsége helyeselné is a határok megváltoztatását, igaz, holmi nagyosztrák, pláne nagynémet tervekkel alig húsz százalék rokonszenvezik. A tiroli ember ugyanis nemcsak Rómának, de Bécsnek vagy Berlinnek sem adózna szívesen. (Heti Válasz) v v i i s s s s z z a a
