Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centrali s (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10702 . 22 Miért volt olyan sikertelen a Fico- és a Gyurcsány, illetve Bajnaikor mány párbeszéde? A szlovák kormánykoalíciónak akkor része volt a Szlovák Nemzeti Párt, melynek retorikája kiterjedt az egész kormányzatra, ezzel pedig Magyarországnak borzasztó nehéz volt bármit is kezdenie. Milyen változásokat érzékelt a Radičová- és a F icokormány külpolitikája között? Minden kormányt a választói minősítenek. A jelenlegi szlovák kormány lépéseit magyar szempontból pozitívan értékelem, nagyon mély és gyakorlatias együttműködés zajlik. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy mindkét külügyminis ztérium úgy gondolta, a magyar EUelnökséget és a szlovák V4elnökséget teljes körűen össze kell hangolni. Tervezhető módon lehetett építkezni az elmúlt évben, ez a korábbi időszakra nem igazán volt jellemző. Akkor egyegy találkozó után úgy tűnt, hogy fel építettünk valamit, de a rákövetkező hónapokban ez összedőlt. Mennyire érezte meg nagykövetként, hogy a Ficokormány igyekezett mindig kiaknázni a magyar témát? A szlovák politikában ma is megvannak ezek az erők, bizonyos belső okok hatására szeretettel ve szik elő a magyarkérdést, ezzel a közvélemény figyelmét könnyű elterelni más témákról. Egy ország szerintem akkor tud sikeres lenni, ha elsősorban önmagával, a jövőjével, és nem másokkal foglalkozik. Szlovákia sikeres ország, a szlovákság sikeres nemzet, e rre bizonyíték az is, hogy az elmúlt ezer év viharaiban fenn tudtak maradni. A gazdasági mutatók szerint Szlovákiának jól megy, én ettől kezdve nem látom okát a bizonytalanságnak. Szlovákia nemzeteinek bátran vállalniuk kell a saját teljesítményeiket, önma gukkal szembenézni, és akkor könnyebb lesz a múltba is visszatekinteni. Lát erre esélyt a közeljövőben? Bizonyos fokig naivitás ezt várni, néhány évtizedig ez még nem fog megváltozni. De ez egykor így volt Magyarországgal is, több száz évig mindig az oszt rák sógorokhoz hasonlítottuk magunkat, ami egyébként jó viszonyítási alap volt, mert egy lépéssel mindig előttünk jártak. Ezen túl kell lépni, ez még vár a szlovákokra. A magyarok és a szlovákok viszont ellenségek soha nem voltak, az együttélés a Magyar Ki rályságban vagy a Habsburg Monarchiában mindig harmonikus volt. Össze sem vethető a két nép viszonyrendszere például a háborúkkal tarkított közös német – francia múlttal. Létezik valamilyen professzionális diplomáciai hozzáállás a múlt vitáinak kezeléséhez? Én azt hiszem, hogy igen, szlovák – magyar viszonylatban működik a közös történészi vegyes bizottság. A történészekre kell hagyni, hogy ezeket a dolgokat vizsgálják. A múltban sajnos sokszor politikusok mondtak ki történelmi igazságként beállított tételeket , amiket az áltörténészek átvettek. Ha a politika beavatkozik a történelembe, annak lehetnek negatív következményei is, gondoljunk a pozsonyi Szvatoplukszobor körül kialakult belső vitákra. A történészek tehát megfogalmazzák saját igazságaikat mindkét olda lon, ezeket pedig összevetjük. Teljesen természetes, hogy más népcsoportok igazságai más élethelyzetükből fakadóan eltérőek lehetnek. Hogyan látta a szlovákiai magyarokat, amikor idejött, és milyennek látja őket most? Nekem előtte elsődlegesen a magyarors zági szlovák közösségen keresztül voltak kapcsolataim Szlovákiával. Amikor idejöttem, meglepett az az öntudatosság, amely a határon túli közösségekben van. Sokkal inkább becsülik például a történelmet. Az anyaországban ez természetes és megszokott. Itt ped ig a közösség maga szervezi a megemlékezéseket, maga érzi fontosnak, hogy megemlékezzen a múlt eseményeiről. A tudatos vállalás szintje az, ami nemzetépítő erőként munkál a határon kívül rekedt nemzettestekben. Térjünk rá a magyar uniós elnökségre. Mitől lesz ez az elnökség nevezetes még évek múlva is? Azt szokták mondani, hogy az első elnökség mindig emlékezetes. Európa szempontjából szerintem nagyon fontos volt, hogy a magyar elnökség megkavarta az állóvizet. Azokhoz a gazdasági döntésekhez, amelyeket az elmúlt fél évben meghoztak és előkészítettek, szükség volt új gondolatokra. Néhány éve még szentségtörés volt külön adókról beszélni a válságkezelés kapcsán. Ma már szinte minden európai ország használja azokat a lépéseket amelyeket Magyarország az elsők között kezdett alkalmazni. Vagy például a költségvetési hiány számításának az átalakítása és a nyugdíjpénztárak beszámíthatósága érdekes és új szakmai gondolatok voltak. Nem álltak le a csatlakozási folyamatok sem, az északafrikai válságok ellenére a kele ti szomszédságpolitika is fontos maradt. Hogyan teljesített a magyar szakmai apparátus? Lendületes közigazgatási munkát tudtunk folytatni Brüsszelben, holott hathét éves uniós tagként még nem igazán tudtuk, hogyan működik az EU. Megtanultuk működtetni az unió több tízezres apparátusát. Azt szokták mondani,
