Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-07-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budap est, Szentpéteri. U. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 10711 . 13 A zárónyilatkozatabn helyet kapott az internetes biztonsággal kapcsolatos, valamint a politikai migráció koordinálására vonatkozó ajánl ás is. Belekerült a termőföld használatról szóló ajánlás, mint a éhezés elleni harc egyik legfőbb tényezője, továbbá szó van benne az ellenőrizetlen migráció és a munkarővel való kereskedés elleni harcról, a szabad információ és tudás áramlásáról, a gazdas ági függetlenségről, valamint a nukleáris biztonságról is. Az emberi jogok kapcsán a nyilatkozatfelszólítja a nemzetközi közösséget a szervkereskedelem elleni harcra, a rasszizmus elleni küzdelem és a xenofóbia elleni erőteljesebb fellépésre, a gyermekrab lások, a szervezett bűnözés, az emberkereskedlem elleni harcra, valamint a tanúvédelmi programok megerősítésére. A Belgrádi Nyilatkozat elfogadásával véget ért az EBESZParlamenti Közgyűlése, amely június 6án kezdődött a szerbiai fővárosban. v v i i s s s s z z a a Hangolják végre össze! – A VMSZ parlamenti képvisel ő i nem szavaznak az oktatási kerettörvényre és a könyvtári törvényre, ha ezek nem lesznek összhangban a nemzeti tanácsokról szóló jogszabállyal Magyar Szó Mihályi Katalin 2011 . július 9., szombat A szerbiai parlamentben minden valószínűség szerint kedden tartják meg a könyvtári törvény javaslatának részletes vitáját, szerdán pedig az oktatási kerettörvény módosítása esetében kerül erre sor. A szavazónap az előzetes értesülése k szerint a csütörtök lesz. Az oktatási kerettörvény néhány pontja megváltozik, a diákok igazolatlan hiányzására, magaviseletére vonatkozó rész szigorodik, illetve bekerül a jogszabályba, hogy a tanulók, a tanárok, az igazgatók és az oktatási intézmények adatbázisa milyen feltételekkel, miféle kritériumrendszer alapján készülhet el. Tehát az adatvédelmi biztossal egyeztetve összhangba hozzák az oktatási kerettörvényt az adatvédelemről szóló jogszabállyal. A VMSZes parlamenti képviselők által benyújtott i ndítványról – amely az oktatási kerettörvény és a nemzeti tanácsokról szóló jogszabály összehangolására vonatkozik – Pásztor Bálint képviselő a következőket mondta: – 2009ben azért nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, hogy az oktatási kerettörvény összhangban legyen a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, mert megfeledkeztek a nemzeti közösségekről. Mi már akkor módosítási indítványokat nyújtottunk be, hogy a nemzeti tanácsoknak legyenek hatásköreik az iskolaigazgatók, illetve az iskolaszék tagjai m egválasztásának folyamatában. Bonyolította a helyzetet, hogy ugyanazon a parlamenti ülésen volt napirenden a nemzeti tanácsokról szóló törvény is. Mi hivatkoztunk azokra a megoldásokra, amelyek a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek a javaslatában szerepel tek, de mivel ez még nem volt elfogadott jogszabály, az oktatási miniszter azt mondta, ilyen formában nem szerepelhetnek az oktatási kerettörvényben a nemzeti tanácsi hatáskörök. Kénytelenek voltunk módosítani az indítványunkat, hogy mégis bekerüljenek a t örvénybe a nemzeti tanácsok bizonyos hatáskörei – hallottuk Pásztor Bálinttól. A nemzeti tanácsokról szóló törvény az oktatási intézmények 2 kategóriáját különbözteti meg: az egyikbe azok tartoznak, amelyekben magyar nyelven is folyik a tanítás, a másikba pedig azok, ahol túlnyomórészt magyar osztályok vannak, illetve a nemzeti tanács által kiemelt oktatási intézményekről van szó. Az első kategória esetében az iskolaszék tagjainak és az igazgatónak a kinevezésekor a nemzeti tanácsnak csak véleményezési jog a van, a második kategóriánál pedig az iskolaszék esetén a nemzeti tanács javasolja, illetve nevezi ki azt a három tagot, akik az önkormányzatot képviselik. Az igazgató kinevezésekor az első kategóriába tartozó intézményeknél a nemzeti tanácsnak véleményez ési, a második kategória esetén pedig előzetes jóváhagyási hatásköre van. – Két éve az oktatási miniszter nem volt hajlandó elfogadni, hogy ez bekerüljön az oktatási törvénybe, nem hivatkozhattunk a még nem elfogadott jogszabályra. Csak úgy fogadta el, ha a két kategória közötti különbség eltörlődik. Az igazgató esetében a véleményezési hatáskör megmaradt, az iskolaszékek esetében pedig az szerepel, hogy legalább egy tagot a nemzeti tanács nevez ki. Az elmúlt két évben azt láthattuk, hogy bizonyos önkormán yzatok visszaéltek ezzel a jogi összeütközéssel, s nem a nemzeti tanácsokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazták. Az összehangoltság hiányát szeretnénk most elhárítani, erre vonatkozik az az
