Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. július - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis

2011-07-09

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C

entralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. U. 10..

•  +

3630 904 6164

, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 



201

10709

. 13 C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  A határon túlról csak listákra lehet majd szavazni – Törvényhozás - A kisebbségek tanácskozhatnak, de nem voksolhatnak 



A választójogi és az igazságszolgáltatási reformról tanácskozik a hét végén a Fidesz vezérkara. Az már szinte

biztos, hogy a következ

ő parlament 200 fős lesz (noha a „húsvéti” alkotmányban ezt nem rögzítették),

változatlanul vegyes, valószínűleg egyfordulós választási rendszerrel. Csuhaj Ildikó| Népszabadság| 2011. július 9. | A tavaly áprilisi választásokon a 176 körzet közül 119 h

elyen vitte el a Fidesz az egyéni mandátumot az első

fordulóban. Másrészt az ellenzéki „koalíciók”, szövetségek a második fordulóra köttetnek. És nem mellesleg:

szakértők szerint egyfordulós rendszer esetén nehezebb kétharmados parlamenti többséget szerezn

i. A következő, már 200, illetve 198 fős parlamentbe a fideszes elképzelések szerint 90 egyéni, 78 országos és 30

kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő jutna. Megyei (területi) listák nem lennének, viszont plusz

13 nemzeti és etnikai kisebbs

égi képviselő kerülhetne a T. Házba. Munkatársunknak az egyik fideszes képviselő

úgy fogalmazott: „nagy kérdés” a nemzeti kisebbségek mandátuma. Az új alkotmány ugyanis „csak” parlamenti

részvételt ígér nekik; kérdés, hogy a „részvételhez” társule majd sz

avazati jog. Az egyik kormánypárti szakpolitikus

– aki Áder János és Kövér László mellett részt vesz a reform előkészítésében

– úgy véli: az lenne jó, ha a nemzetiségi honatyák tanácskozási joggal rendelkeznének. Mások olyan variációt is elképzelhetőnek

tartanak, hogy „korlátozottan szavazhassanak”, például a miniszterelnök

megválasztásakor vagy a kormányprogram elfogadásakor ne voksolhassanak. Van olyan álláspont is: a hazánkban

élő adott kisebbség majdani parlamenti képviselői rendelkezzenek olyan jogos

ítványokkal, mint amilyet a

kisebbség „anyaországa” biztosít az ottani magyar képviselők számára. Emellett „komolyan átgodolandó” kérdés a Fidesz számára a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga;

Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes már számtal

anszor nyilatkozott arról: nem lehet első, illetve másodosztályú

magyar állampolgárság. Az EUjogot, a mandátumegyenlőség elvét is sértené, ha a határon túl élő magyar

állampolgárok választójogának értéke kevesebb lenne, mint aki itthoni állandó lakóhelly

el rendelkezik. Szavazati joguk tehát lesz

– erősítették meg fideszesek. De a határon túli magyar állampolgárok a mostani verziók

szerint egyéni jelöltekre nem szavazhatnának, csak listákra. A választókerületek arányosítására az Alkotmánybíróság december 31ig adott az Országgyűlésnek határidőt. Az

erről szóló törvényt viszont forrásaink szerint nem 2012es januári, hanem várhatóan 2013as határidővel fogadnák

el, vagyis: az időközi parlamenti választásokat a jelenlegi szabályozás mellett tartanának. 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a  Martonyi a dubrovniki csúcstalálkozón: az EU b

ő

vítésének folytatódnia kell Dubrovnik/Budapest, 2011. július 9., szombat (MTI) - Az Európai Unió bővítésének folytatódnia kell, a bővítés

az EU lényegéből fakad, idővel eg

ész DélkeletEurópának az európai integráció részévé kell válnia. Ez volt a

végkövetkeztetése a dubrovniki csúcstalálkozó egyik szombati plenáris ülésének, amelyen magyar részről

Martonyi János külügyminiszter vett részt. Martonyi János az MTInek tele

fonon nyilatkozva beszámolt arról, hogy az EUbővítésről szóló plenáris ülésen

rajta kívül a svéd és a bolgár külügyminiszter, valamint a lengyel és az albán miniszterelnökhelyettes vett részt.

Mindegyikük megköszönte Magyarországnak azt a munkát, amelyet a EU soros elnökeként végzett el az elmúlt fél

évben. Az idei első fél évi magyar elnökség végén hagyta jóvá az EU Horvátország felvételét. Hatodik alkalommal rendezték meg Dubrovnikban a Croatia Summit nevű tanácskozást, amely a délkeleteurópai

régi

ó fejlődésének távlataival, az EU bővítésével és a mediterrán térség biztonságával foglalkozott. A rangos

nemzetközi konferencián több kormányfő, külügyminiszter és más magas rangú tisztségviselő vett részt. 



v

v

i

i

s

s

s

s

z

z

a

a