Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. április - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-04-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10401 . 25 előrántanak a tanügyet kor mányzó hatalmasságok (köztük esetenként RMDSZes politikusok is), miszerint nincs igény a magyar osztályokra, nem jelentkezik kellő számú gyerek ezekbe. Az RMDSZ megyei vezércsapatából többen reagáltak az elmúlt napokban a sajtón keresztül a fentiekre, így véleményének adott hangot Pető Csilla képviselő, Kéry Hajnal főtanfelügyelőhelyettes és Szabó Ödön ügyvezető elnök. Az EMNTsek tegnap elmondták, meglátásuk szerint ezek az RMDSZes reagálások kivétel nélkül személyeskedő, a valós gondokat figyelembe nem vevő hárítások. Az RMDSZ állandóan hangoztatott, nagy reklámhadjárattal fitogtatott sikerpropagandáját ugyanis zavarják azok a tények, amelyeket Szilágyi Ferenc nyilvánosságra hozott a megye magyarjait érintő tanügyi gondokkal kapcsolatban. Személyeskedni , szerecsent mosdatni persze lehet, de ettől a valóság még valóság marad, sommáztak az EMNTsek, s tény, hogy a magyar nyelven folyó szakközépiskolai oktatás nem felel meg a Bihar megyei magyarság igényeinek. Arról már nem is beszélve, hogy a magyar tannye lvű osztályokban is sok tantárgyat románul oktatnak magyarul nem is értőbeszélő tanárok. Visszatetszőnek vélik azokat a kijelentéseket is, amelyek a nyilatkozatháborúban a tulipánosoktól elhangzottak, többek között, hogy „suszter maradjon a kaptafánál”, azaz a tanügyi gondokba a tanügyben járatos személyek szóljanak csak bele. Nagy József Barna szerint ha Szilágyi Ferenc mint egyetemi adjunktus, gyakorló pedagógus mond véleményt az oktatásról, elfogadhatóbb, mintha ezt az agresszív pártpropaganda szintjén Szabó Ödön megélhetési politikus – papíron muzeológus – teszi. Márpedig a Bihar megyei magyaroknak joguk van kellő számú magyar osztályra és valóban magyar nyelven tanító pedagógusokra, s az RMDSZ azon ügyködjön inkább, hogy Nagyváradon a meglévő tizenegy szakközépiskolából legalább egyetlen egy legyen tiszta magyar nyelvű intézmény. v v i i s s s s z z a a Szőke Mária Lezárult a romák munkaer ő piaci integrációját célzó projekt – Nincs mindenre megoldás, de megkönnyítették a kapcsolatteremtés t Reggeli Újság 20110401 Tegnap került sor A romák munkaerőpiaci integrációjának elősegítése a Bihar – HajdúBihar Eurorégióban elnevezésű, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott határon átnyúló együttműködési program záró sajtótájékoztató jára. A 16 hónapos projekt a Partiumi Keresztény Egyetem és a debreceni Humán Fejlesztők Kollégiuma együttműködésében valósult meg, támogató partner volt a Ciorre Roma Alapítvány. Székedi Levente szociológus köszöntötte az egybegyűlteket (a sajtó képviselő it és néhány egyetemi hallgatót), majd Flóra Gábor projektmenedzser, egyetemi kancellár, a bölcsészettudományi kar dékánja emelte ki, hogy nagyon elégedettek azzal, hogy ilyen projektben vesz részt az egyetem. Nem elhanyagolható a megszerzett tapasztalat, és örül, hogy a sajtóban is jó visszhangra találtak a projektek. A kutatás mellett a cselekvésre is hangsúlyt fektetnek, ezeket ötvözik a projektekben. Şerban Olah jogi tanácsadó a kutatási eredményekről számolt be. A határon átnyúló projektek elindítanak egy kommunikációt a két oldal között, ami mindenképp jó, mondta. Az eddig feldolgozott kutatási eredményekből kiderült, hogy a vizsgált háromszáz személyből (kétszáz Romániában, száz Magyarországon) a magyarországi romák kevésbé elégedettek az életükkel, h olott magasabb életszínvonalon élnek, mint a romániai romák. A lakóhelyükkel viszont elégedettek, nem úgy, mint a rettentően rossz körülmények között, szegénységben élő romániaiak. Ugyanakkor, míg a biharkeresztesi vagy toldi romák vegyes környezetben élne k, a váradvelencei, fugyivásárhelyi és köröskisjenői romák szegregációja sokkal erőteljesebb. Ami a munkaerőpiaci integrálódást illeti, a magyarországi romák sokkal jobb helyzetben vannak, akad, akinek már volt munkahelye is, könnyebben alkalmazkodnak. Az iskolázatlanság és a munkáltatók előítéletei jelentősen megnehezítik a romák munkavállalását. Ugyan megkönnyítették a projekttel a romák és a munkáltatók közötti kapcsolatteremtést, de még mindig a munkaadó akaratától, mentalitásától függ, hogy alkalmaze roma munkást vagy sem. A múlt heti állásbörzéken (Nagyváradon és Biharkeresztesen is rendeztek egyet) a megjelentek körülbelül tíz százaléka tudott elhelyezkedni, tudtuk meg Székedi Leventétől. Hamarosan véglegesítik a romáknak szánt képzési programot, mel yet az illetékes intézményeknek át is adnak majd (foglalkoztatási ügynökség, képzéssel foglalkozó intézetek stb.), illetve egy munkaközvetítő portált is be akarnak indítani, amivel elősegítik a cigányság munkavállalását, Nagyváradon és Debrecenben tanácsad ó szolgáltatást fognak beindítani, illetve egy foglalkoztatási útmutatót is kiadnak. v v i i s s s s z z a a Freund Emese
