Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. április - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-04-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10401 . 21 Pintér Sándor megerősítette: kifejezetten jó a magyar – szerb rendőrségi együttműködés. „Találkozónk alapvető célja az volt, hogy Szerbia és Magyarország közrendjét és közbiztonságát még magasabb színvonalra emeljük. Áttekintettük azokat az egyezményeket, amelyeket korábban írt alá a két ország, megvizsgáltuk, hogy milyen színvonalon történt azok végrehajtása” – tette hoz zá a magyar belügyminiszter. Elmondása szerint mindkét ország szeretne javítani a határrendészeti tevékenységen, s ennek érdekében kinevezték a megfelelő szakembereket. Pintér leszögezte: áttekintették a Dunastratégia végrehajtandó feladatait, amelyek els ősorban a szervezett bűnözés megakadályozásával (különösen a kábítószer- és emberkereskedelemmel, illetve a csempészettel) kapcsolatosak. A magyar és a szerb hatóságok a jövőben közösen ellenőrzik majd a veszélyes anyagok és hulladékok szállítását is. v v i i s s s s z z a a Kisebbségi nyelvhasználat: Belousovová összehordott hetethavat Komáromról, DélSzlovákia magyarosításáról Paraméter.sk 2011, március 31 - 10:25 Belousovová ott folytatja a parlamentit vitát a kisebbségi nyelvtörvényr ől, ahol tegnap abbahagyták. A törvény kapcsán folytatott szerdai vitáról ITT olvashatnak. Belousovová úgy véli, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény nemcsak hogy rossz, de veszélyes is. "Ez egy színtiszta politikai célú javaslat, amelynek az elfo gadása sem lesz más" - fogalmazott. Az SNSfrakcióján belül helyet foglaló Belousovová úgy vélekedett, a törvény megváltoztatásának oka, hogy a Híd a koalícióban foglal helyet, és mindenáron le akarja győzni az MKPt. "Mindezért a szlovák államiság lerombo lásával fizetnek" - jelentette ki. Belousovová továbbá elmondta, hogy a törvény elfogadása esetén a délszlovákiai határ menti települések egybeolvadnának Magyarországgal. Komáromot hozta fel példaként, ahol szerinte a lakosok egy népszavazás keretén belü l a város nevét Komárno helyett Komáromra (!) módosítják, ezáltal a törvényt a közélet magyarosítására használják, végül pedig összeolvadnak a magyarországi Komárommal. "Miféle szuverenitásról, vagy integritásról beszélhetünk még Szlovákiával kapcsolatban? Ez nemcsak Komáromban lesz így, hanem az egész déli határ mentén" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a törvényt joggal nevezik Szlovákia területi egységére nézve destruktívnak. Azzal is érvelt, hogy a helyi és a megyei önkormányzatokba is Kárpátmedencei Ké pviselők Fórumán keresztül fognak képviselőket juttatni, a délszlovákiai települések lakosai pedig magyar állampolgárok lesznek. Belousovová szerint egyszersmind csak egy Felvidék feliratú tábla fogja jelezni Komáromban, hogy Magyarországról átléptek Szlo vákiába. A politikusnő egyben felszólította a koalíciós pártokat, hogy ne engedjenek a Hídnak. Belousovová, aki a parlament nemzeti kisebbségekkel és emberi jogokkal foglalkozó bizottságának elnöke, elmondta, hogy a kisebbségi jogok ott érnek véget, ahol az államalkotó nemzet jogai kezdődnek. Bugár Béla (Híd), a parlament alelnöke rövid közbeszólásában emlékeztette Belousovovát, hogy a törvényjavaslat szerint az adott település lakosai egy népszavazás keretén belül csak a település kisebbségi nyelvű megne vezését módosíthatnák, nem pedig az államnyelven használt nevet. Pavol Hrušovský, a KDH frakcióvezetője szerint a törvényjavaslat felesleges indulatokat szül. Hozzátette, hogy bár a politikusokat az állam érdekeinek védelméért fizetik, de azt nem az extré mizmus által kell végezni. Véleménye szerint senki nem vádolhatja a KDHt azza, hogy nem érdekli az államérdek. Hrušovský szerint a történelemre való visszatekintés nélkül nem oldható meg az érzékeny kérdés. Emlékeztetett Szlovákia és Magyarország közös történelmére, amelyet már nem lehet megváltoztatni, inkább közösen el kell fogadni, és megoldásokat keresni, hogy a jövő kevésbé terhelt legyen. Elmondta azt is, hogy a rossz szlovákmagyar viszony az ellenzéki és a koalíciós pártok felelőssége is. Szerin te fontosabb lenne inkább a törvény végső formáját megvitatni. Erről még szeretne tanácskozni Rudolf Chmellel, valamint koalíciós és ellenzéki képviselőkkel is. Úgy véli, a törvény leginkább látható pontja a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentését é rintő rész, ám további határozati javaslatokat is meg kell vitatni.
