Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10304 . 14 – Nem tartjuk elfogadhatónak a zokat a megközelítéseket, amelyek NyugatEurópából érkezvén valójában nem Románia objektív felkészültségét minősítik, hanem sokszor politikai döntést akarnak hozni, ami sokkal inkább tükrözi a kritizáló ország belpolitikai helyzetét, mintsem Románia felkés zültségét. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy az Európai Unió belügyi tanácsa napokban rendezett ülésén elnökségi állásfoglalásban tegyük világossá: Románia felkészült, minden kritériumot teljesít, alkalmas a schengeni csatlakozásra. Sajnálatos módon Bulgá riáról ez nem mondható el, de olyan megoldást ösztönzünk, hogy a magyar uniós elnökséggel bezárólag Románia kapjon világos, dátummal ellátott perspektívát. Ugyanis ha ez nem így történik, akkor ez Románián túlmenően rendkívül negatív üzenetet hordozna mind azon országoknak, amelyek európai uniós, illetve schengeni csatlakozásra várnak KözépEurópában. – És milyen helyet foglalnak el az erdélyi magyarok a román – magyar kapcsolatok alakítása során? – Ami a magyarság helyét illeti a román – magyar viszonyban, sz eretném világossá tenni: olyan nemzeti fordulat következett be Magyarország külpolitikájában, hogy a szomszédainkkal ápolt kétoldalú viszonynak sarokköve az adott országban élő magyar közösség közérzete. Ezért az erdélyi magyarság közérzete is sarokköve a jó román – magyar viszonynak. Ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban mindenféleképpen közérzetjavító tényezőként könyveltük el az új tanügyi törvény elfogadását, valamint a román kormányzat visszafogott hivatalos reagálását a kettős állampolgárság kérdésére . – Hogyan kommentálja az RMDSZ nagyváradi kongresszusán Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnökének beszéde nyomán a nagyobbik magyar kormánypárt ellen elhangzott felszólalásokat? – Engedje meg, hogy ne kommentáljam Pelczné Gáll Ildikó felszólalását. A Fi desz európai parlamenti képviselőjének beszéde kapcsán azt tudom mondani, hogy minden politikus felel a saját stílusáért, ami egyben természetesen minősíti is az adott személyt. Sok sikert kívánok ugyanakkor az RMDSZ elnökévé megválasztott Kelemen Hunornak ahhoz, hogy érdemben tudja képviselni a magyarság érdekeit a bukaresti parlamentben. Bízom abban, hogy olyan fordulat következhet be az RMDSZ politikájában, amit nagyon régóta várunk, amelynek lényege az kellene legyen, hogy találja meg az együttműködés h atékony formáját a többi erdélyi magyar politikai formációval. Hiszen éppen a magyar együttműködés jelentheti a hatékony fellépést az erdélyi magyar közösség érdekében. – Kelemen Hunor székfoglaló beszédében azt mondta, partneri viszonyra törekszik a Fide sszel. Milyen módozatait látja annak, hogy enyhüljön a magyar kormánypárt és az RMDSZ közötti hűvös viszony? – Úgy gondolom, hogy a puding próbája az evés. Az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke most valóban elérkezett abba a helyzetbe, hogy bizonyítsa azt a szándékát, amelyet nemcsak a megválasztását követően, hanem a kampányának időszakában is képviselt. Mindanynyian tudjuk, hogy nagyon sok sebből vérzik az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatrendszere. A legfontosabbnak azt gondolom, hogy az RMDSZnek nem velünk, hanem mindenekelőtt az erdélyi magyar politikai közélettel szemben kell bizonyítania, hogy képes a stratégiai párbeszédre – vagyis azokkal szemben, akik határozott nemzeti érdekérvényesítést várnak el az alakulattól. És ha ez sikerülni fog, akkor úgy gond olom, hogy a Fidesszel való együttműködést ez automatikusan maga után fogja vonni. – Hogyan kommentálja az RMDSZ vezető politikusainak vádját, miszerint a magyar kormány a demokráciaközpontokon keresztül finanszírozza az új erdélyi magyar párt létrehozás át? – Erre azt tudom mondani, hogy ezek az állítások mindenféleképpen olyan elfogadhatatlan vádak, amelyek a magyar kormány és az erdélyi magyarság mesterséges szembeállítását hivatottak szolgálni. Nem tudom, kinek az érdeke az, hogy fönntartson egy ellen séges viszonyt a magyar kormány irányában. Mert ha vannak bizonyítékai annak, aki ezt a vádat megfogalmazza, akkor örömmel látnánk ezeket is. Nekem nincs tudomásom semmiféle ilyen jellegű beavatkozásról a magyar kormány részéről. Ellenkezőleg, arról van tu domásom, hogy létrejött egy olyan civil alapon szerveződő hálózat, amely segíti az erdélyi magyarokat abban, hogy minél eredményesebben hajthassuk végre a kedvezményes honosítás folyamatát, amely már az elmúlt időszakban is bizonyította létjogosultságát. A honosítási folyamat Erdélyszerte tömeges támogatottságnak örvend, és nem haladhatna ilyen zökkenőmentesen, ha nem működne a demokráciaközpontok hálózata. Ezúton is szeretném köszönetemet
