Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10303 . 15 három területen, kiemelten foglalkozva a tanüggyel is. A NonDiscrimination Review nevű p rogram keretében Renate Weber , az Alapítvány a Nyílt Társadalomért, Eugen Crai az UNICEF, Haller István pedig a Pro Európa Liga képviselőjeként kutatott éveken keresztül Szatmárnémetire és Marosvásárhelyre összpontosítva, a jelentésből pedig kiderült, a di szkrimináció szinte minden téren jelen van, a kisebbségeket még mindig hátrányosan különböztetik meg ” Páva Adorján (Krónika) A lábtörlő alatt – „ Az események természetüknél fog va nem írhatók le, nem mutathatók be teljesen. A média valósága más, mint az a valóság, amelyet saját forrásának tekint és amelynek részleteit megpróbálja másokhoz is eljuttatni, a médiamunkás pedig voltaképpen a részletek között válogató ember… A média sz abadsága azért nélkülözhetetlen, mert a soksok különböző válogatás nyomán a különbözőképpen rétegződött közönséghez és ezen belül az egyénekhez mégiscsak olyan többszínű üzenetek jutnak el, amelyeket azután önmaguk is tovább tudnak értelmezni és megpróbá lják a részekből újra összerakni az egészet. Ez a kis, bevezető médiaelmélet nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük: egy olyan másfél napig tartó eseményről, mint az RMDSZ 10. kongresszusa, a hazai és a magyarországi média sokféleképpen tudósít, és ebbe az is belefér, hogy a magyarországi új közszolgálati médiaszemléletnek megfelelően a magát a nemzet televíziójának nevező Duna TV híradójának vége felé, majdhogynem az utolsó helyen, minden „hangharapásában” és minden fedőképében ugyanazt a hírt adja le, min t a Magyar Televízió, hiszen ezután a Magyar Távirati Iroda kötelessége, hogy olyan hírgyárat működtessen, amely ugyanolyan, tehát jóval könnyebben ellenőrizhető kommunikációs termékeket ajánl a magyarországi társadalomnak …” Székedi Ferenc (ÚMSZ) Szeret, nem szeret – „ A hétvégén zajlott RMDSZkongresszus eseményei nemcsak a romániai magyaroknak szolgálhatnak tanulsággal, hanem minden határon túli magyarnak. A kongre sszus elején a Fideszt képviselő Pelczné Gáll Ildikó elmondta, egy győztes párt, egy kétharmados párt képviseletében ment Nagyváradra… Az Orbánkormány nem arról híres, hogy tanul a hibáiból, sőt, a hibáit elismerni sem szokta. A határon túli magyar politi kában tehát valószínűleg addig a jelenlegi, szeretnem szeret elvet alkalmazza majd, amíg hatalmon lesz. Ez pedig egyelőre nagyon távoli horizontnak tűnik ” Veres István (Új Szó) Országgyűlési Napló: Ifjúságpolitika – nem formális jelleggel, hanem meghatározott célokkal – „ A képviselői tevékenység jellege, tartalma rendkí vül szerteágazó, ami a nemzetiségi képviselők esetében valamennyire még sokszínűbb. Ettől függetlenül a feladatkör legfontosabb hányada a törvényhozás terén vállalt munkára kell irányuljon, hiszen egyéb tartalmakért más intézmények és szervezetek is felelő sek. Ez természetesen a többi tevékenység fontosságát, jelentőségét nem csökkenti. Az elmondottak szellemében az elmúlt hetekben a munka meghatározó részét az általános nemzetiségi törvény előkészületeire fordítottuk. A törvény megszövegezése – formálisan – a kormány feladata, és vállalta is azt, azonban aligha árulok el titkot, hogy a tartalmi alapot, most már konkrét szövegegységek formájában, a nemzetiségnek kell előállítania ” Göncz László (Népújság, Lendva) Rólunk, nekünk – „ Diákjaimat vittem a meteorológiai tavasz első napján a Terror Háza Múzeum délvidéki tárgyú kiállítására. A fiúk közül többen már betöltötték a tizennyolcat, a többiek meg közel járnak a nagykorúsághoz, így a bevezető beszélgetések is komolyabbak, konkrétabbak lehettek, mint alsóbb osztályokban. Történelemből hallottak a második világháborút megelőző országgyarapításról, azt is tudták, hogy Kárpátalja és Bácska visszacsatolása fegyverrel történt és nem eg yezményekkel. Aztán hallottak délvidéki razziákról is, ám nem mindegyikről, csak a sajkási háromszögben és Újvidéken történt vérengzésekről. Az 1941es őszi kivégzésekről én beszéltem elsőként …” Balogh István (Vajdaságma.info)
