Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • + 36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10322 . 18 miniszterelnökhelyettes a HírTvnek azt mondta: az egyéni választókörzetekben csak az s zavazhat, akinek lakcímkártyája az adott helyre szól, de a pártlistákra történő szavazást nem indokolt helyhez kötni. Az pedig már inkább a politikusokat foglalkoztathatja, hogy a Republikon Intézet felmérése szerint a határon túli magyar állampolgárok sz avazati jogának megadása jelentős befolyással lenne a magyar belpolitikára. Az elemző műhely "Különleges kisebbség" címmel adta közre tegnap megállapításait arról, milyen kötkezményekkel járhat a határon túliak választójoga a voksolások eredményére. Összeh asonlító elemzésük szerint bár más európai országban is akad példa arra, hogy egy állam a határon túl élő állampolgárainak valamilyen szintű beleszólást ad az anyaország ügyeibe, az, hogy egy ország erős jogokat adjon olyan nagy lélekszámú választói csopor tnak, mint a magyar határon túli kisebbség, szinte példátlan. Vita van Pozsonyban is A labda most Magyarország térfelén pattog - jelentette ki Berényi József, a Magyar Koalíció Párt (MKP) elnöke a szlovák közszolgálati televízió vitaműsorában azzal kapcs olatban, hogy a szlovák kabinet a kettős állampolgárságról szóló államközi szerződéstervezetet küldött Budapestre, amire a magyar fél még nem reagált. A tervezetet a Híd párt megkerülésével készítették, de úgy látszik, nem zavarja őket - tette hozzá Berény i. Az MKP elnöke közölte, pártja nem helyesli Bugár Béla (a szlovák kormánykoalícióban részt vevő Híd elnöke) álláspontját, miszerint a Ficoféle állampolgársági ellentörvény megváltoztatásával meg kell várni a magyar alkotmány elfogadását. Berényi utalt a rra is, Szlovákia már huzamosabb ideje lehetőséget ad a Szlovákiában állandó lakhellyel nem rendelkező szlovák állampolgárok számára a választásokon való részvételre. Ugyanis - állapította meg a Republikon - a határon túli magyar népesség rendkívül nagysz ámú; potenciálisan elérheti a választásra jogosultak akár harmadát. A kettős állampolgársági törvény akár ötmillió határon túl élő magyart érinthet, közülük pedig minden második a Magyarországgal közvetlenül szomszédos országokban él, legtöbben Romániában, Szlovákiában és Szerbiában. Az elemzés szerint a szomszédos országokban élő szavazók minden ország esetén sokkal aktívabbak, mint távolabbi országba került társaik. Ha tehát a határon túli magyarságnak a kormányzat választójogot adna, azzal egy olyan vál asztói tömeget emelne be a magyar politikába, melyhez hasonló nagyságrendű választói bázissal egyetlen magyar párt sem rendelkezik - állapította meg az intézet. A Republikon következtetése szerint így az az abszurd helyzet sem lehetetlen, hogy a magyar ors zággyűlés összetétele, a kormányt alakító pártok kiválasztása a határokon túl dőlne el, a Magyarországon élő magyar állampolgárok akaratától függetlenül. Zavaros helyzet a cenzus körül A hatályos törvény rendelkezéseivel válaszolt és cáfolta lapunk kérdé sére a nemzetpolitikai államtitkárság, hogy az idei népszámlálásnál a határon túli magyar állampolgárokat is összeírnák. Az államtitkárság szerint a népszámlálási törvényből "kiderül, a népszámlálás nem terjed ki a külföldön élő, magyarországi bejelentett lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárokra." A lapunk birtokában került kormányzati dokumentum ugyanakkor ezzel ellentétes szándékra utal, ennek érdekében pedig őszig akár módosítható is a vonatkozó jogszabály. Az irat szerint "szükségessé válik a z egyszerűsített honosítással érintett, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személyi kör adatainak statisztikai gyűjtése, amit a 2011es népszámlálás várhatóan 2011. október 1. és 2011. november 30. közé eső adatfelvételi időszaka is sürgetővé tesz". Kiderül a dokumentumból az is, hogy a Külügyminisztérium segítségével gyűjtenék az adatokat, melyeket a Központi Statisztikai Hivatal dolgozna fel. Felvetődik a kérdés, ha nincs és nem is lehet köze egymáshoz a két adatgyűjtéseknek, akkor miért hivatkozna k a népszámlálásra egy minisztériumi dokumentumban. v v i i s s s s z z a a
