Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10314 . 16 Ez az egyik a két vajdasági település közül, amelyben a mai napig megmaradt a köztéri Kossuthszobor. Az ittabéi Kossuth szobrot a forradalmár halálának tizedik évfordulóján, 1904. május 18án avatták fel a falu központjában, a református templom mellett ” Ternovácz István (Vajdaságma.info) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Intenzív nyelvcsere – 43 ezren beszélnek még magyarul a moldvai csángó falvakban – I. – „ Egyformán általános jelenség minden faluban, hogy a csángók nyelve erősen stigmatizált és alulé rtékelt mind a hivatalos intézmények, mind maguk a beszélők szemében ” , véli Tánczos Vilmos néprajzkutató. Aki az utóbbi években 60 ezer, magyarul még valamilyen szinten beszélő moldvai katolikusról/csángóról beszélt, az Tánczos Vilmos néprajzkutató 199496 között végzett kutatásának eredményeit idézte. A kutató több tanulmányban publikálta megfigyeléseit és következtetéseit, és a „ kemény számokat ”: Moldvában 83 településen mintegy 60 ezer katolikus csángó ismert valamilyen mértékben egy magyar tájnyelvet, d e az etnikum többsége, mintegy 180 000 személy nyelvileg teljesen elrománosod ott (Transindex) C C i i k k k k e e k k A Fideszen belül is vitatják, kik választhatnak majd Magyarországon – Csak kés ő bb döntenek a gyermekes anyák és a határon túliak szavazati jogáról A F idesz egy ígéretét biztosan betartotta: az új alkotmány vitáját nem terheli meg a választójog részletszabályaival, miközben a párton belül is van ekörül némi huzakodás. Így még nem tudni, milyen feltételekkel szavazhatnak a határon túli magyarok, s járe m ajd extra voks a kisgyermekes anyáknak. Lencsés Károly| Népszabadság| 2011. március 14. | Alig több mint egy hónap múlva megszülethet az „áprilisi” alkotmány, de a választójog tényleges tartalmát illetően sok a bizonytalanság. A Fidesz múlt héten nyilvá nosságra hozott tervezetében még az a deklaráció sem szerepel, hogy a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos. Vagyis az minden állampolgárt megillet, a voksok egyenértékűek, szavazni pedig csak személyesen lehet, és senki nem tudhatja meg, hog y ki hová tette az ikszet. Mindez a ma hatályos alkotmányban egyébként még megtalálható. „Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy (…) választó és választható legyen” – mindössze ennyi derül ki az alkotmánytervezetből. A többi „jelentékt elen” részletkérdést majd sarkalatos törvények szabályozzák. Így valamikor később dől el, hogy mi lesz a határon túli magyarok választójogával, amelynek lehetőségét a javaslat ügyesen nyitva hagyja, amikor kimondja: „a választójog gyakorlását vagy annak te ljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez” lehet kötni. Ugyanez a helyzet a gyermekek után biztosítandó extra szavazat kapcsán is. „Nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha sarkalatos törvény azokban a csalá dokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának (…) további egy szavazatot biztosít” – olvasható a tervezetben. Ez nem túl elegáns megoldás, hiszen alkotmányos alapjogok – és ilyen a választójog is – lényeges tartalmát nyugati demokráciákban az alaptörvényben szokás meghatározni. Az alkotmány előkészítése során nem véletlenül választották ezt a módszert, mert több kérdésről még a Fideszen belül is vita folyik. Amikor tavaly tavasszal elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt, a határon túliak válas ztójogáról még szó sem esett – „más az állampolgárság, és más a választójog” – , ám később a párt vezető politikusai már árnyaltabban fogalmaztak. Mára pedig szinte bizonyossá vált, hogy a külföldön élő magyarok is voksolhatnak majd.
