Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10311 . 20 Aki magyar állampolgár, annak jár a szavazati jog – Dr. Kövér László: Vegyük komolyan, hogy összetartozunk Magyar Szó • Kabók Erika • 2011. március 11., péntek Kö vér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerdán Bácsgyulafalván kiemelte: nincs elsőrendű meg másodrendű magyar állampolgár. Akinek van állampolgársága „annak joga van szavazni, beleszólni az anyaország dolgaiba, de ezt nem beleszólásnak kell tekinteni, h anem éppenséggel hozzászólásnak”. A választójog körül még mindig folynak a viták. Európában arra is van példa, hogy a határon kívül élő állampolgárok csak a pártlistákra szavaznak, de az egyéni jelöltekre nem. A másik lehetőség, hogy a magyarországi lakhe llyel nem rendelkező állampolgárok maguk közül választanak képviselőt az országgyűlésbe. A szavazati jog tartalommal való megtöltése szerepel a KMKF mai ülésén. A házelnök elmondta, felkérte a határon kívüli magyar politikai vezetőket, hogy mondják el ezze l kapcsolatban véleményüket. Kövér László a lakossági fórumon arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetpolitika egymás dolgainak véleményezését is jelenti. A délvidékieknek nemcsak az anyaországi történéseket van joguk figyelemmel kísérni és arról vélemé nyt mondani, hanem például az erdélyiekről is. – A nemzetpolitika a mi felfogásunk, az én felfogásom szerint magában foglalja az anyaország ügyesbajos dolgaival való foglalkozást is. A nemzetpolitika nem az úgynevezett határon túli magyarsággal való fogl alkozás politikája mindössze, hanem, hogy egy erős Magyarországot építsünk újra, amely vissza tudja szerezni legalább a 2002ig meglévő tekintélyét, megbecsültségét az Európai Unión belül éppúgy, mint a környező szomszédos országok politikai elitjeiben – m ondta a magyar parlament elnöke. A kormány olyan nemzetpolitikát épít, amely orvosolni kívánja az elmúlt évtizedek nemzeti stratégiájának hiányát. – Eltelt 20 esztendő és azzal kell szembesülnünk, hogy a magyar államnak, a magyar nemzetnek nincs nemzetst ratégiája. Ha visszagondolunk az elmúlt 20 évre, a nemzetpolitika vonatkozásában nagyon sok minden történt. Jó is meg rossz is – mondta Kövér László. A környező országoknak, a magyarokkal ellentétben, volt nemzetstratégiája és ennek az volt a célja, hogy a z elcsatolt területeken élő népeket homogenizálják. Az elmúlt két évtized negatív mérlegét a házelnök a következőképpen magyarázta: – Abba a helyzetbe, amibe az elmúlt 20 évben mi otthon Magyarországon kerültünk, a saját hibánkból kerültünk. Azért, mert 2 0 éven keresztül nem vettük komolyan, hogy a sorsunk a saját kezünkben van. Nem vettük komolyan a választás szabadságát és felelősségét, és gazembereket választottunk imittamott a magunk feje fölé – fogalmazott a Magyar Országgyűlés elnöke. Most a Fidesz nek kétharmados többsége van és az új alkotmánnyal „a tetőt építi fel a nemzetpolitika fölé”. – Ebben az alaptörvényben kimondjuk, hogy kik is vagyunk mi magyarok. Mit gondolunk saját magunkról. Mik azok az értékek, amelyek összetartanak bennünket a saját jövőnket, illetve múltunkat tekintve. Benne lesz az alaptörvényben az is, hogy nemzetként összetartozunk. Az új alkotmány nem a Magyar Köztársaság alaptörvénye lesz, hanem a magyar nemzet alaptörvénye. Bizonyos értelemben az ezeréves történeti alkotmány ú tját keressük, és remélem, hogy meg is találjuk a következő hetekben – hangsúlyozta Kövér László. A bácsgyulafalvi lakossági fórumon kérdéseket tehetett fel a hallgatóság. Egyik arra vonatkozott, vajon a Magyarországon tanuló délvidéki fiatalok elvesztike az ösztöndíjra való jogosultságukat, ha felveszik a magyar állampolgárságot. A házelnök azt mondta, biztosan nem, de hogy milyen megoldást találnak a további támogatás folyósítására, arra még nem tud választ adni. Egy másik kérdés a délvidéki magyar poli tikai színtér megosztottságára vonatkozott. Kövér László kifejtette, meg kell adni a lehetőségét annak, hogy kiki kifejtse véleményét, ám amikor nemzeti érdekről van szó, akkor közös nevezőt kell találni.
