Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10311 . 12 A megkerült társadalmi részvétel – „ Nem az a fő gond az alkotmányozással, hogy egyes becslések szerint egymilliárdos kérdezzfelelekkel kívánják bevonni a z embereket a folyamatba. Még csak az sem, hogy nem szavazhatunk az új alaptörvényről: a világ számos helyén működnek jól olyan alkotmányok, amelyről nem tartottak népszavazást. Az igazi gond az, hogy a társadalmi részvételt jól meg lehetne oldani, ha a ko rmány alkalmazná az ilyen esetekre kitalált és éppen általa elfogadtatott jogszabályt – egyelőre erre kevés jel mutat ” Antal Attila 1 (Nsz) Hazugságok hálójában – „ Azok közé tartozom , akik személyes sorsukon keresztül, a bőrükön érezhették Biszku Béla politikai gaztetteinek következményeit… Mindenféle történelemhamisítási törekvéssel szemben fontos leszögezni, hogy a rendszerváltás idején viszonylag széles körű társadalmi konszenzus a lakult ki arról, hogy nincs szükség a felelősök bíróság elé állítására és megbüntetésére. A korabeli közvéleménykutatások szerint az emberek közel kétharmada utasította el a politikai felelősök büntetőjogi számonkérését. S bár a parlamentben 1991. novembe r 4én a kormánypárti többség elfogadta a Zétényi Zsolt és Takács Péter nevével fémjelzett igazságtételi törvényt, amely az államszocialista diktatúra idején elkövetett bűnök miatti büntetőjogi felelősségre vonást indítványozta, az Alkotmánybíróság – a jog biztonság elvére hivatkozva – megsemmisítette azt. A határozatot előterjesztő Sólyom László úgy indokolta véleményét, hogy a jogállamiság normáit sérti, ha a törvény már elévült bűncselekményeket kíván újólag büntethetővé tenni. Az MDFes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot akkor éppen olyan hevesen utasította el a Fidesz, mint az SZDSZ. A törvény – mai szemmel nézve különösen színvonalas és racionális – parlamenti vitájában az ellenzéki pártok legfontosabb érve az volt, hogy a meginduló perek nem a társadalom erkölcsi megtisztulását, hanem a bosszúvágy kielégülését szolgálnák. Ahogy Vitányi Iván rendkívül tömören megfogalmazta: a törvény „feléleszti a megtorlás szellemét, de nem tudja kielégíteni”. Nem kívánta a bűnösök büntetőjogi felelősségre vo nását a megtorlások áldozatainak és hozzátartozóinak többsége sem. Nem azért, mert elfelejtették az ellenük elkövetett bűnöket, hanem mert úgy gondolták, hogy a történelmi igazságtétel nem a büntetőjog feladata, a társadalom erkölcsi megtisztulását nem az ilyen politikai indíttatású perek, hanem a történelemmel való szembenézés, az igazság feltárása szolgálja. És azt is tudták, hogy ha egyszer szabad folyást engednek az ilyen pereknek, akkor a folyamatnak nem lehet megálljt parancsolni. Azt gondolták, hogy a legnagyobb büntetés a történelmi bűnök elkövetői számára az őket sújtó általános társadalmi megvetés lehet. Abban bíztak, hogy az elkövetkező évek során higgadt történészi feltáró munka és elemzés eredményeként fény derül mindazokra a gaztettekre, amelye ket 1956 után a diktatúra vezetői elkövettek. Ezekben a reményeikben csalatkozniuk kellett … ” Vásárhelyi Mária (Nsz) Az átmenet vége – „ Mégsem omlik össze a független, demokratikus jogállam. A kormánytöbb ség szerdán bemutatott alkotmánytervezete nem rombolja le azt a közjogi konstrukciót, amelyet 1989ben hoztak létre az akkor működő pártok, s amelyet közvetlenül a szabad választás után, három menetben lényegesen átalakított az Országgyűlés. Magyarország k öztársaság marad, az államszervezet a hatalmi ágak megosztásának elve szerint működik, rendszeres időközönként szabad választások lesznek, s az emberi jogok az alaptörvény védelme alatt állnak ” Kulcsár Anna (MN) Hová? Hová? – „ Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el tegnap, amelyben felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására. A magyar sajtótörvény visszavonását követeli 27 európai tagország parlamenti kép viselőinek többsége. Az üzenetet Európa küldte egy európai ország kormányának, jelesen a Fideszkormánynak. A látszat az, hogy az európai 1 jogász, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa
