Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10310 . 15 A szlo vák parlamentben elakadt az állampolgársági törvény sorsa, miközben a közeljövőben az első határon túli magyar kérvényezők meg is kaphatják a magyar állampolgárságot. Elemzések szerint Szlovákiában az ügy rendezése évekig elhúzódhat. Mit tud tenni ez esetb en Magyarország? - Az egyszerűsített honosításról szóló törvénnyel a nemzeti összetartozás jegyében az Országgyűlés régi adósságát törlesztette. Megszüntette az eltérő jogi helyzetben élő határon túli magyarok közötti jogi különbséget. A szomszédaink közü l többen azonos, vagy hasonló módon kezelik a többes állampolgárság kérdését (pl. Románia, Szerbia, Horvátország), vagy ha eltérő módon szabályozzák is a kérdést, Szlovákia kivételével nem foganatosítottak ellenintézkedést, nem emeltek kifogást a magyar tö rvénymódosítás ellen. Természetesen tiszteletben tartjuk minden egyes állam belső jogi szabályozását ebben a kérdésben, de nem tudjuk elfogadni, hogy egy azonos szövetségi rendszerhez tartozó szomszédos állam alkotmányos szabályozásával ellentétben akaratu k ellenére megfossza saját polgárait állampolgárságuktól. Nyitottak vagyunk a kétoldalú tárgyalásokra és megállapodásra, de csak azt követően, hogy a kérdésben folyamatban lévő szlovákiai jogalkotási folyamat lezárul. - Ennek a helyzetnek a felvidéki magy arok a vesztesei, hiszen Szlovákia állampolgárságuktól akarja azokat megfosztani, akik kettős állampolgárok. Milyen bátorítást adhat ebben a helyzetben a magyar politikai hatalom a felvidéki magyarságnak? Az új kormány a nemzeti összetartozás politikáját tartalommal kívánja megtölteni, ebben az Országgyűlés többségének támogatására számíthat. Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján a „minden magyar felelős minden magyarért” jelszó jegyében újra kívánjuk gondolni az együttműködés, támogatás, kölcsönös megis merés kereteit és formáit. Az elmúlt években az asszimilációs nyomásnak talán leginkább kitett szlovákiai magyarságnak erkölcsi, politikai, társadalmi támogatást kívánunk nyújtani, a jog eszközével pedig az adott keretek között kívánunk fellépni. A magyar állam sem többet, sem kevesebbet nem akar elérni a felvidéki magyarság számára mint, ami a hasonló helyzetben lévő nemzeti közösségek számára Európa fejlettebb részében már létező valóság. A kisebbségekért is felelős miniszterelnökhelyettes Rudolf Chmel a napokban azt nyilatkozta, hogy a környező országok közül Szlovákiában a leglassúbb az asszimiláció. A számok azonban mást mutatnak. Az asszimiláció felgyorsult, valószínűleg már átléptük a lélektaninak számító félmilliós határt. Népszámlálásra készülünk. Mi erősítheti közösségünket a megmaradásban? - A közösség jövője szempontjából az önazonosság ereje meghatározó. Legyen bármilyen erős az asszimilációs nyomás, a közösség ellenálló képessége, öntudatossága, tartása ennek gátat szabhat. A kisebbségi létben történő megmaradás mindennapi választás, mindennapi népszavazás. A Szlovákiában élő magyarokat erősítheti az a tudat, hogy Magyarországnak ismét olyan kormánya van, amely fontosnak tartja a magyar nemzet egységét, felemelkedését és ennek érdekében hozza m eg döntéseit. Mindehhez erőt az adhat, hogy nincsenek egyedül. Nincs határon inneni és túli ügy, egy magyar ügy van, a határon túli magyarság ügye összeurópai ügy. Együttműködésre, kölcsönös bizalomra, hitre, összetartásra van szükség. ( Részletet olvashat tak Molnár Judit interjújából 2 ) v v i i s s s s z z a a A múltbéli cselekedetek beismerésének ideje – Házelnöki hármastalálkozó Újvidéken Magyar Szó • Varjú Márta, Kabók Erika • 2011. március 10., csütörtök A Tartományi Képviselőházban talá lkozott szerdán dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Slavica ĐukićDejanović a szerbiai, és Egeresi Sándor a vajdasági parlament elnöke. A három politikus zárt ajtók mögött többek között a két ország gazdasági együttműködéséről, illetve Szerbia európai uniós integrációjáról tárgyalt. 2 a teljes beszélgetés a Szabad Újság ma megjelent számában olvasható – a lap we boldalára még nem került fel, amint megjelenik, közöljük szemlénkben
