Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. február - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-02-24
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292 , Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10224 . 13 Ha másképp nem megy – „ Talán még emlékeznek kedves olvasóim, nem is olyan régen – január 13án – ugyanezeken a hasábokon a kisebbségi nyelvtörvény jelen formájáról megállapítottuk, hogy az fogatlan, és néhány tagadhatatlan előnyét leszámítva , nem előíró jellege miatt körülbelül annyira hasznos, mint kandisznón a csöcs ” Kocur László (Új Szó) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Gyarmatosítani a karják a vajdasági magyarokat – Az önálló identitás és történelem egyik jele – „ A Vajdaság gyarmatosítása még ma sem fejeződött be: hiába az autonómia, a hatékony működéshez és a tényleges fejlődéshez még jó néhány eszköz hiányzik. Úgy tűnik, hogy a szerb kormány ma sem veszi komolyan a tartomány önállóbb létét, ami akár a kérdés radikalizálódását is eredményezheti. Hat éve van zászlaja, bő egy éve – javarészt kulturális – autonómiája: a Vajdaság azonban még mindig erősen függ Belgrádtól, többen a tartomán y „gyarmatosításáról" beszélnek, és visszasírják a jugoszláv időket, mikor az itt élők átlagkeresete és a tartomány gazdasági mutatói messze felülmúlták az országos átlagot. Meddig tartható fenn ez az állapot? Vajon készeke a vajdaságiak akár a végsőkig i s elmenni saját ügyükért? ” (Kitekintő) C C i i k k k k e e k k Chmel nem engedne a 15 százalékos küszöbb ő l – Kisebbségi nyelvhasználat Bumm.sk • 2011. 02. 23 A küszöbön álló népszámlálásról és a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabályról is beszélt ma kora délelőtt Rudolf Chmel kisebbségekért felelős miniszterelnökhelyettes. Az új, szankciókat is tartalmazó törvény nem is a magyarok miatt okozhat fejfájást.Kritika a határon túlra Bevezető nyilatkozatában Chmel kritizálta a magyar kormány intézkedés eit, elsősorban a kettős állampolgárságról szóló törvényt. "Orbán intézkedése a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását is nehezíti" - jelentette ki a miniszterelnökhelyettes, aki szerint nagy a bizalmatlanság a két ország között, még akkor is, ha a szlovák é s a magyar kormány jelenleg nem támadja egymást. "Néha úgy tűnik, a Duna másik felén valakinek nem felel meg, hogy a szomszédos államokban a magyaroknak politikai képviseletük van" - jelentette ki Chmel, aki szerint erre bizonyíték, hogy a magyar kormány t ovábbra sem fogadja el partnereként a Hídat. A kisebbségi nyelvtörvény jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, majd később a kormány elé kerül, végül márciusban tárgyalhat róla a parlament, hogy a tervek szerint júliustól életbe is léphessen. Gyakorlatilag h árom pont okozhat konfliktusokat: a húszról tizenöt százalékra csökkenteni kívánt nyelvhasználati küszöb, a törvény be nem tartásáért járó büntetések ügye, valamint a gyakorlatban sokszor nehezen átültethető intézkedések. Százalékok és arányok A sajtóban a tervezettel kapcsolatban először a nyelvhasználati küszöb csökkentésével kapcsolatban jelentek meg hírek: a hivatal a jelenleg húsz százalékos küszöb tíz százalékra csökkentését javasolta, a KDH ellenezte a változást, végül pedig 15 százalékban állapodt ak meg a felek - és a tárca nem is akar ebből engedni. A számok azt tanúsítják, hogy ez a lépés kevéssé érinti a magyar kisebbséget, annál jobban módosíthatja a roma, vagy a ruszin nyelv használatára vonatkozó szabályokat. Az előző népszámlálás azt tanúsít ja, hogy összesen 73 községben kellene lehetővé tenni a kisebbségi nyelvhasználatot. Ebből mindössze kettő községben kell elérhetővé tenni a magyar nyelv használatát (Szlovákgyarmat és Oroszvár - Rusovce), viszont 45 esetben a ruszint, 29 községben pedig a roma nyelvet.
