Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. február - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-02-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓ FÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10202 . 16 Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közgyűlésének küldöttjei 2010 december elején Székelyudvarhelyen szavazták meg az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról szóló határozatot. A határozat szerint a pártot az erdélyi magyar közösség politikai érdekeinek képviselete céljából hozták létre. v v i i s s s s z z a a (Mediafax) Hogyan lett a „csúnya Hófehérkéb ő l hét csúnya törpe”? MNO • 2011. február 1. 16:15 Kovács András Egyáltalán nem biztos, hogy lezárultak a súlyos konfliktusok az egykori Jugoszlávia területén – hangsúlyozták a Regionális átalakulási folyamatok a NyugatBalkán országaiban című könyv szerzői a kötet budapesti bemutatóján. A szakértői vélemények szerint Horvátországot leszámítva a térség össze s állama messze van még az Európai Uniótól. A mostani könyvbemutató a konkrét eseményen túl arról szól, hogy egyre nagyobb a magyar érdeklődés a NyugatBalkán iránt – mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Ez a mű a térség gazdaság ipolitikai potenciáljáról szól – tette hozzá. Glatz szerint a térség a 19. század elejétől került a világpolitika érdeklődésének a középpontjába. 1945 után a szovjet befolyás ellenére a Nyugat nem mondott le a Balkánról – hangsúlyozta a történész. Glatz arról is beszélt, hogy a térség iránti német érdeklődés 1992 után ismét megélénkült, de csak a világgazdasági válság után sikerült a korábban dédelgetett Dunastratégia megvalósítása. „Ennek elfogadása révén az EU megjelent a NyugatBalkánon, érdekünk, ho gy ebben részt vegyünk” – zárta szavait a történész. A könyvsorozat célja képet adni Európa regionális sajátosságairól, annak hagyományos és modern hajtóerőinek a bemutatásáról – mondta Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója. Az egyetemi tanár felelevenítette, hogy eddig három kötet jelent meg a Régiók Európájasorozatban. Az első kötet Olaszországról, a második NagyBritanniáról, míg a harmadik Oroszországról szólt – tette hozzá. A jövőbeli tervek kapcsán Horváth elmondta, hog y a következő kötet vélhetően az északeurópai államokról fog szólni. Erős német ambíciók A német nyelvterületeken a legnagyobb az érdeklődés a nyugatbalkáni területek iránt, emellett a Dunastratégia révén abban bíznak, hogy elválaszthatatlanok leszne k a régiótól – hangsúlyozta Hajdú Zoltán, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója. Az államalakulás és a permanens államváltozás folyamatos a térségben – tette hozzá. „Jugoszlávia csúnya Hófehérkéjéből hét csúnya törpe lett” – mondt a Hajdú. Véleménye szerint könnyen elképzelhető, hogy az államosodási folyamat nem ért véget a NyugatBalkánon, mivel BoszniaHercegovina helyzete még mindig rendezetlen, és nem tekinthető független államnak. Hajdú úgy látja, az etnikai ellentétek és vér es konfliktusok jellemzik a térséget, amelyben mindenki kivette részét. A legnagyobb részt a szerb, horvát és bosnyák bűnök teszik ki, de az utóbbi időben fölmerült, hogy a szlovénok is követtek el hasonló cselekedeteket – vélte a szakértő. A tudományos ta nácsadó szerint a NyugatBalkán egy bekerített tér, ami azt jelenti, hogy mind az EU, mint a NATO jelen van a határainál. A szakértő szerint emiatt olyan feszültségek halmozódhatnak fel, amelyek később robbanáshoz vezethetnek. Mindenkivel vitáznak a horv átok A NyugatBalkán országai közül egyedül Horvátország az, amelyik az uniós csatlakozás kapujában van – mondta el Illés Iván egyetemi tanár, tudományos tanácsadó. Bosznia nem tekinthető független államnak, Szerbia még nem rendezte a háborús bűnösök hel yzetét, Macedónia névvitában áll Görögországgal, míg Koszovót öt EUtagállam sem ismeri el – hívta fel a figyelmet Illés.
