Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. február - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-02-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu mino r@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10214 . 13 Magyar Szó • Sztojanovity Livia • 2011. február 13., vasárnap A Vajdasági Magyar Szövetség szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak a hétvégén Szabadkán az 1941 – 1945ö s eseményekről. A cél a közös stratégia kialakítása volt a magyar közösségen belül a magyar – szerb történelmi megbékéléshez, amelynek fontos pontja az 1941 – 1945 között történtek tisztázása, az ártatlan áldozatok előtti főhajtás, ami mind a vajdasági magyar közösség, mind a velünk együtt élők megnyugtató és méltó európai jövőjének egyik alapfeltétele. A nemzetközi tanácskozás bevezető előadását dr. Glatz Ferenc akadémikus, a magyar – szerb államközi vegyes bizottság magyar elnöke tartotta meg. A tanácskozást P ásztor István, a VMSZ elnöke nyitotta meg, aki közösségi konzultációnak nevezte a kerekasztalbeszélgetést, amit az előrelépés reményében szerveztek meg. – Egy közösséget a nyelv, a kultúra, a történelem, a szokások tesznek nemzetté. A történelem nemcsak események sorozata, okok és okozatok rendszere, hanem az eseményeket követő érzések összessége is, ami felébreszti bennünk a büszkeség, szégyen, bűnbánat, keserűség, megbántottság és fájdalom érzését. A mai nap apropóját ezek az érzelmek jelentik, melyek a nemzetté válás részei is. Sok mindent kimondtuk már a negyvenes évekkel kapcsolatban, bevallottuk, amit kellett, az elkövetőket pedig bíróság elé állítottuk. Részünkről évtizedekkel ezelőtt lezártuk ezt a történetet, de van bennünk egy elvárás, hogy minde zt a másik fél is viszonozza, nézzen szembe a történelmi múlttal és a 1944/45ös események tekintetében nyugvópontra kerüljenek a történtek – mondta pártelnök Pásztor rámutatott: az utóbbi néhány évet leszámítva sem a szerb politikumban, sem a szerb közél etben eddig nem akadt senki, akivel erről nyíltan beszélni lehetett volna, és büszkék lehetünk, hogy mindennek ellenére ébren tartottuk az emlékezést, és sokan fontosnak tartották a múlt feltárását, tehát nem adtuk fel. Ennek és a politikai küzdelemnek az eredménye az akadémiai bizottság létrejötte is. A VMSZ Demokrata Párttal kötött koalíciójának egyik feltétele volt a második világháborúban elkövetett megtorlások kivizsgálása. – Igazságtételt, lelki megnyugvást várunk, de nem a bosszúvágy vezérel minket. Ehhez pedig fel kell tárni a tényeket, az áldozatok listáját, fel kell fedni a parancsadók és végrehajtók kilétét, és el kell ítélni őket. Fontosnak tartjuk a jogi, politikai, anyagi, erkölcsi elégtétel kérdését, és azt, hogy jogunk legyen emléket állítan i és emlékezni az ártatlan áldozatokra. Dr. Glatz Ferenc szerint nem csupán a múlt, a jövőkép is nemzetté formálja a közösséget, s amikor az 1945ös eseményekről beszélünk, arra a jövőre is gondolnunk kell, melyben élni szeretnénk, s amelyben esélyt kapun k a saját nyelvünkön, kultúránkon keresztül megélni a 21. századot. – A jövőképakarás ösztönzött arra minket, hogy egy Kárpátmedencei megbékélési folyamatot indítsunk el. A megbékéléshez közös történelmi elszámolásra, valamint a kisebbségi és egyenjogús ági kérdés rendezésére van szükség. Ezt Románia és Szlovákia esetében sikerült is elérni, de a Délvidéken hiányoztak hozzá a partnerek, ezért új kisebbségpolitikát kellett kidolgoznunk, az autonómia pedig megadta ehhez az alapot. Alapelveink, hogy számba k ell venni az áldozatokat, emlékhelyeket kell emelni és be kell vallani a múltat. Mi magyarok szembe mertünk nézni magunkkal, most másokon a sor. Nagyon fontosnak tartom, hogy ebben az ügyben a politikát is magunk mellé állítsuk, a nemzeti alapon létrejött pártok megléte pedig külön támogatást jelent a munkánkban. Örülök, hogy a jelenlegi szerb politikai vezetés ugyanúgy támogatja a szerb – magyar megbékélést, mint a magyar, hiszen ez szellemi értelemben is fontos. Glatz a bizottságról szólva elmondta: az, ho gy akadémiai bizottságként működnek, sokkal előnyösebb, mert a Magyar Tudományos Akadémia egy köztestület, amelynek döntéseit a pártoknak tiszteletben kell tartaniuk, és így nincsenek kiszolgáltatva sem otthon, sem Szerbiában, sem máshol a változó politika i szeleknek. A pártokkal ellentétben őszinték lehetnek az emberekkel, bevallhatják, ha hibáznak, hitelesebbek a nemzetközi színtéren, mint a politikusok, sőt a civilekkel való párbeszédjük is állandó. Mint mondta, munkájuk során a levéltári feljegyzésekre alapozva fogják feltárni a tényeket, továbbá azoktól gyűjtenek információkat, akik még emlékeznek az eseményekre, és – bár a kutatás évekig tart majd – sohasem lesznek képesek az áldozatok pontos számának megállapítására. Javaslatokat tesznek majd a megeml ékezés helyeire és emlékművek emelésére, munkájukat és
