Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. február - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-02-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu mino r@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10214 . 11 Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter a fe bruár 12én, Marosvásárhelyen megtartott Szövetségi Képviselők Tanácsán beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ az elmúlt 21 évben azért volt sikeres, mert Erdélyre figyelt. „Elsősorban ott kell jelen lennünk, ahol a magyar emberek élnek. Ké tségkívül, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az erdélyi jelenlétre. Az erdélyi magyarokra figyeltünk akkor is, ha ellenzékben voltunk, akkor is ha kormányon. Akkor, amikor nyelvi, közösségi jogainkról döntöttünk a parlamentben és akkor is, amikor az oktatá si törvényt kiharcoltuk. Ez a mi erősségünk, ezt kell figyelemmel követnünk az elkövetkezőkben is, és akkor elmondhatjuk, hogy az RMDSZ jó úton halad” – jelentette ki Kelemen Hunor. A közelgő kongresszus kapcsán megállapította, hogy az előkészületek, a hár om jelölt jelenléte nagyon sok mindent a felszínre hozott. Kelemen szerint ez nem baj, az viszont lényeges, hogy a kongresszus után, a végeredménytől függetlenül „egymás szemébe tudjunk nézni, együtt tudjunk továbbmenni úgy, hogy az erdélyi magyar közösség legyen továbbra is az elsődleges szövetségesünk.” Kelemen Hunor megismételte azon meggyőződését, hogy a Szövetség megújulása, megváltozása belülről kell megtörténjen, erre a változásra kell összpontosítani, nem a máshonnan érkező javaslatokra. „Kiszámít ható, ésszerű változásokat javasolok, amelyeket közösen megbeszélünk, és együtt végrehajtunk. Meggyőződésem, hogy szövetségünket meg kell újítanunk, de ennek az újításnak, változásnak belülről kell jönnie. Mi magunk tudjuk csak megváltoztatni az RMDSZt, n em kívülről és nem másoktól kell ezt várnunk. Én ezt a változást képviselem” – ismertette terveit Kelemen Hunor . v v i i s s s s z z a a Román magyar összehasonlító statisztika: Többet termelünk, de rosszabb az infrastruktúránk Nyugati Jelen • Pataki Zoltán • Vasárnap, 2011. február 13., 14.16 A napokban bemutatták az Azonosságok és különbségek a magyarországi DélAlföldi és a romániai Nyugati régiók között című román – magyar összehasonlító statisztikai kiadványt. Bemutatunk néhány érdeke sebb összehasonlítst a sajtó rendelkezésére bocsátott adatok alapján. A Nyugati Régió négy (Arad, Hunyad, KrassóSzörény és Temes), valamint a DélAlföldi Régió három (BácsKiskun, Békés és Csongrád) megyéje között sok a hasonlóság, gazdasági adottságaik terén is. Az egy főre eső termelés átlagos értéke 67006800 euró mindkét régióban. Megyei lebontásban Temes megye termel a legtöbbet (8500 euró/fő, Csongrádot (7400 euró/fő) és Aradot (6600 euró/fő) megelőzve. A sereghajtó KrassóSzörény megye kevesebb min t 5000 euró/fő termeléssel. Az aktív lakosság aránya valamivel jobb a Nyugati Régióban, ugyanakkor a foglalkoztatottság is magasabb (60%), a munkanélküliség viszont a DélAlföldi Régióban nagyobb (9%). A mezőgazdasági terület aránya a várakozásnak megfele lően nagyobb a DélAlföldön, mintegy 71%, a Nyugati Régió 59%ához képest, a termőföldek közel 80%át mezőgazdasági termelésre használják a magyar oldalon, miközben a határ innenső oldalán ez az arány mindössze 54,4%. A hektáronkénti mezőgazdasági termelés a burgonya, búza, kukorica, repce, napraforgó és árpa esetében is magasabb a DélAlföldön, egyedül a lucernából termett több a határon innen. Az 1000 lakosra jutó óvodások és iskolások száma hasonló a két régióban, a középiskolások száma a DélAlföldön, az egyetemistáké a Nyugati Régióban magasabb. Mindkét régióban az 50 év feletti lakosság többsége a női nemhez tartozik, az elöregedés mértéke a DélAlföldön nagyobb, az öregek/fiatalok arány 120, míg a Nyugati Régióban csak 101. Érdekesen alakul a 100 eze r lakosra jutó, rákban elhalálozott betegek statisztikája (2008as adat): Békés megye fölényesen vezet 375 fővel, következik Csongrád (300) és BácsKiskun (290), Arad (260), Hunyad (230), Temes (220) és végül KrassóSzörény (180), ahol ez a betegség a legk evésbé szedi áldozatait.
