Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. február - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-02-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10208 . 17 Pap Z. Attila ugyanakkor az aggasztó demográfiai adatokról beszélt. Mint mondta, 1990 és 2008 között az általános iskolások száma 40 százalékkal csökkent, míg a gimnáziumban tanulók létszáma stagnált. A gyergyó szentmiklósi születésű szociológus szerint nem lehet pontosan tudni, hogy hány romániai magyar tanul egyetemen, a statisztikai adatszolgáltatásokat a nemzetiségi hovatartozást illetően sokat kell még fejleszteni. Hozzáfűzte, a 2000 óta végzett nemzetközi f elmérések szerint a romániai közoktatás színvonala nagyon alacsony, hazánk európai szinten a sereghajtók között van, csak Albániát és Montenegrót előzi meg, és az erdélyi magyar diákok eredményei nem térnek el a romániai átlagtól. Salat Levente a lehetség es stratégiai célokról beszélve kifejtette: halaszthatatlan a már létező intézmények konszolidálása, illetve egy közös magyar minőségbiztosítási rendszer létrehozása. Salat ugyanakkor leszögezte, stratégiát csak az készíthet, aki döntési helyzetben van. Mi nt hangsúlyozta, az erdélyi magyarság nem stratégiaképes szereplő, ugyanis nincs autonómiája, ezért az erdélyi magyarság sorsa azoknak a kezében van, akik eljárnak a nevében. Nincs helyük a képzett fiataloknak Péntek János a Krónikának elmondta: finanszír ozással sok mindent el lehet érni, de ebben a tekintetben a román állam hozzáállása minősíthetetlen, hiszen jelenleg csak a lehetséges szakképzések egyharmadára kínálnak az egyetemek magyar nyelvű oktatást, a hiányzó szakok létrehozásához új önálló intézmé nyre, magyar állami egyetemre van szükség. „Erre nincs mit mondani. A jelenlegi gazdasági feltételek olyanok, hogy volt tanítványom, aki külföldön doktorált, most itthon van és nincs munkahelye, jog- és közgazdasági diplomával rendelkezőként munkanélküli” – reagált Péntek János azon kérdésünkre, hogy miként lehet a frissen végzett egyetemistákat meggyőzni arról, hogy itthon maradjanak, mikor például az Egyesült Államokban fizikai munkával a tízszeresét is megkeresik egy hónap alatt annak, amit itthon értel miségiként kapnának. „A legnagyobb veszteség, hogy a képzett fiataloknak nincs helyük ebben az országban, ez az erdélyi magyar közösség legnagyobb vesztesége is” – nyilatkozta lapunknak a professzor. Király András: nem lehet kivételezni A művészeti iskolá kat csak akkor fenyegeti a bezárás veszélye, ha nem tudnak minőségi oktatást biztosítani, ugyanis ez az új finanszírozási elvek alapján azt jelenti, hogy a gyerekek elmennek, otthagyják az iskolát – jelentette ki a Krónikának Király András. Az oktatási áll amtitkár pénteken Kolozsváron részt vett a magyar nyelvű zenei oktatás témájában szervezett tanácskozáson, melyen az RMDSZ szakpolitikusai és az erdélyi művészeti iskolák képviselői jelentek meg. „Ami a művészeti, vagy akár a sportiskolákat illeti, az új t anügyi törvény, akárcsak a régi, megadja a lehetőséget a működtetésükre. A keretszámok ugyanazok lesznek, a művészeti oktatás számára emelt támogatás jár, az anyanyelvű művészeti oktatásra pedig duplájára emelt támogatást kapnak az iskolák. Egyetlen gond v an Kolozsváron, tudom, hogy nem tudnak megfelelő számú diákot összeszedni, a törvény szerint itt nem nagyon tudunk kivételt tenni, az osztálylétszámot biztosítani kell” – nyilatkozta Király András. v v i i s s s s z z a a Szerző(k): Kiss ElődGergely Fél év lélegzetvételnyi id ő höz jutott a beregszászi f ő iskola MNO • 2011. február 7. 14:59 Nem tárgyalja a kárpátaljai magyar felsőoktatást hátrányosan érintő új ukrán felsőoktatási törvény tervezetét a nyári szünet előtt a kijevi parlament, íg y lélegzetvételnyi időhöz jutott a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amelyet – elfogadása esetén – létében fenyegetné az új jogszabály. A törvény vitára bocsátott tervezete szerint Ukrajnában megváltozna a felsőoktatási intézmény eknek a Szovjetuniótól örökölt struktúrája. A jogszabálytervezet megszüntetné a korábbi intézménytípusokat és újak létrehozását irányozná elő a nappali tagozatos diákok létszáma szerint. Ebből adódóan radikálisan csökkenne a felsőoktatási intézmények száma , amelyekből jelenleg mintegy 800 működik az országban. Az ukrán felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatban Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke hétfőn elmondta: a jogszabálytervezet elsősorban a beregszászi magyar fő iskola fennmaradását veszélyezteti azáltal, hogy a klasszikus egyetemek nappali tagozatos hallgatóinak létszámát tízezerben, az akadémiákét háromezerben és a collegeekét ezerben állapítja meg. Mint kifejtette, az 1996 óta működő
