Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10107 . 11 kormányzó párt javasolta. Jóllehet nem sikerült megakadályozni az állami intézményekben dolgozók fizetésének 25 százalékos csökkentését, annyit mégis elértünk, hogy e nnek december 31ig terjedően korlátot szabtak, és – bár a régi szintre nem sikerült visszaállítani a fizetéseket – a kormány megállapodott egy 15 százalékos emelésben. Az RMDSZ kényszerítette ki a kormánykoalícióban a szülési szabadságok ügyében a rugalma sabb döntést. Ne felejtsük el azt sem, hogy a decentralizáció – amelyről húsz évig csak beszéltek – az RMDSZes egészségügyi miniszternek sikerült a kórházakat decentralizálni úgy, hogy azok minden felhalmozott adósságát az állam kifizette, s így az önkorm ányzatok felügyelete alatt, tiszta lappal indulhat ezeknek az egészségügyi intézményeknek a tevékenysége. Az RMDSZ javaslatára októbertől megszűntetett minimáladó oxigénhez juttatja a kisvállalkozókat, ugyanakkor az RMDSZ végig támogatta az egységes bérezé si- és a nyugdíjtörvény elfogadását, amely nem feltétlenül eredményezi a bérek és nyugdíjak emelkedését, de arra hivatott, hogy kiszűrje mindazokat az igazságtalanságokat, amelyek az utóbbi húsz esztendőben felgyülemlettek. Ennek az eredményeit remélhetőle g jövőre, a válságból való kilábalás után már érezzük. A Tanügyi Törvényről elmondhatjuk, hogy a nemzetiségi oktatás szempontjából, az utóbbi húsz esztendő legjobb törvénye. Gondolom, a jogos elkeseredettség közepette, ezekre a pozitívumokra is oda kell fi gyelni, főleg, amikor az RMDSZ kormányzati szerepvállalását elemezzük és ítélkezünk felette. Felemás sikerek az alapvető célkitűzések megvalósulásában Mennyire érzi megalapozottnak azokat a számonkéréseket, amelyek az RMDSZ felé irányulnak, főleg az aut onómiakérdésben? Az RMDSZnek három alapvető – a parlamenti román pártokkal általában nem könnyen elfogadtatható célkitűzéseket tartalmazó – prioritása van, amelyeket lépésrőllépésre tervez kivívni. Az egyik a Tanügyi Törvény a másik a Kisebbségi Törvény, amelyet remélhetőleg 2011ben szintén újra elő lehet venni és amely a személyi- és kulturális autonómiáról szól. Talán ezúttal értelmesebb párbeszédet lehet majd folytatni a román Parlamentben, mint amilyen 20062008. között folyt, amikor a román pártok – függetlenül attól, hogy a kormányban vagy ellenzékben voltak – azt a taktikát választották, hogy agyonbeszéljék a kérdést, s így mindmáig nem sikerült annak érvényt szerezni. A harmadik célkitűzés, a területi autonómia kivívása, szerintem még egy borzaszt óan nehéz folyamat lesz. Reményeink szerint, ha sikerül elfogadtatni az RMDSZ regionális átszervezésének a tervét, amely szerint a három székelyföldi megye – Kovászna, Hargita és Maros – egy régióhoz tartozik, akkor jelentős lépést tettünk előre a területi autonómia kérdésében is, de minden bizonnyal még évek telnek majd el, amíg értelmes párbeszédet sikerül kialakítani ebben a kérdésben, a román politikai közeggel. Azt mindenképpen tisztán kell látni, hogy az autonómiát – bármelyik formájáról legyen szó – nem Brüsszelben, és nem is Budapesten fogják megszavazni, ezt a bukaresti Parlament kell elfogadja. Ehhez pedig a parlamentben tárgyaló partnerre van szükség, és jelenleg ez az RMDSZ, amely – programja szerint is – ezt a sziszifuszi munkát fel kell vállalj a. Az RMDSZ kongresszusa, amelyre februárban kerül sor, az autonómia kérdését – a szövetségi elnökjelöltek véleményét ismerve – továbbra is felvállalja. Milyen ütemben illetve eszközökkel folytatódik ez a küzdelem, az biztos, hogy még nagyon erős kitartásr a és sok türelemre van szükség. A személyi elvű autonómia egyes elemei a Tanügyi Törvény alkalmazása révén folyamatosan megvalósul. Reméljük, hogy a 2008ban lezárult kormányzási ciklus kudarca – amikor nem sikerült elfogadtatni a Kisebbségi Törvényt – nem ismétlődik meg a mostani kormányzás végén. Amikor az ország bajban van... A bánsági, egyre kevesebb és túlnyomórészt nyugdíjas magyar ember nem feltétlenül a területi autonómia kivívásának a sikertelensége miatt fordít esetleg hátat a szervezetnek, gyen gítve az esélyeket ahhoz, hogy az elkövetkező választásokon képviselete legyen a magyar közösségnek a helyi és országos döntéshozó fórumokban. Amikor az ország bajban van, akkor a bánsági magyarság sem mentes a bajjal járó következményektől, s az emberek j ogos elkeseredettsége nyilvánvalóan lecsapódik az őket képviselő és méghozzá kormányzati szerepet is betöltő szervezet közvetlen intézményére. Minket is értek, érnek vádak a megszorító intézkedések miatt, ami nem tesz jót munkánk megítélésének, következésk éppen, a különben is késélen álló választási küszöb elérésnek sem. Az előző választáson bebizonyosodott, hogy mennyire nehezen tudjuk teljesíteni ezt a küszöböt, s a mostani helyzet nem járul hozzá, hogy választóink létszámát gyarapítsuk. Abban reménykedü nk, hogy a gazdasági helyzet jobbra fordulása kihatással lesz a szervezetünk életére is. Mi már 2010ben a szervezési munkára összpontosítottunk: átvilágítottuk a 24 Temes megyei helyi szervezetünket, kielemeztük a helyzetet, ami objektív alapot biztosít a 2011es esztendőben a tisztújítási munkához. A tisztújítást azokon a településeken kezdjük, ahol a
