Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf . 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10128 . 16 A parlament februári ülésén a képviselők újratárgyalják az államnyelvtörvényt is, nevezetesen a bü ntetésekről döntenek majd Ivan Gašparovič államfő vétója alapján. Időközben megjelent az Európa Tanács kisebbségi jogokat felügyelő bizottságának a jogi elemzése az államnyelvtörvényről, amely kifogásolja a pénzbírság kiróhatóságát a jogszabály alapján. El képzelhetőnek tartjae, hogy a koalíciós többség akár erre a jelentésre is hivatkozva eltörli a pénzbírságokat, ahogy azt programjában ígérte? – Sajnos, ennek kicsi az esélye, annak ellenére, hogy az Európa Tanács kisebbségi jogok keretegyezményének felügy eletére létrehozott bizottság jelentése minden korábbinál egyértelműbben fogalmaz, amikor kimondja: „a büntetések kirovása a törvény megsértése esetén nincs összhangban a keretegyezménnyel!”. Márpedig a keretegyezmény Szlovákia számára kötelező érvényű, s mint a parlament által elfogadott nemzetközi dokumentum, fölötte áll minden hazai jogszabálynak. Ezért, szerintem, ehhez a kérdéshez vissza lehet és kell is térni a jövőben, amennyiben a parlament most mégsem lesz képes törölni a büntetéseket. Ezzel kapcso latban azért azt is el kell mondani, hogy a szlovákiai magyarok érdekérvényesítése a 2010es parlamenti választások óta láthatóan és érezhetően meggyöngült, hiszen korábban ha magyar politikusok is voltak a kormányban, az ilyen európai tanácsi ajánlásokat, véleményeket át lehetett ültetni, mégha annyira egyértelműen nem is voltak megfogalmazva, mint most. Az MKP politikusai a korábbi időszakokban élénk kapcsolatot tartottak fenn különböző nemzetközi pártszövetségekkel és szervezetekkel a kisebbségi jogok védelme kapcsán, az utóbbi időben a párt nemzetközi kezdeményezéseiről alig jelennek meg hírek. A parlamenti választások óta hogyan alakult az MKP nemzetközi kapcsolatainak a rendszere? – El kell ismernem, hogy az őszitéli időszakban nem sok alkalom adódo tt a nemzetközi kapcsolatok építésére, hiszen az MKP megtartása, a helyhatósági választásokra való sikeres felkészülés kötötte le erőinket. Most, a februári hónapban két út is áll előttünk, az egyik a CDU meghívása alapján, amely egy nemzetközi pártépítési eszmecsere lesz, s az Európai Néppártok tagszervezetei vesznek rajta részt, a másik pedig az Európai Néppárt kibővített elnökségi ülése okán, amelynek mi is a tagjai vagyunk. Ennek kapcsán európai parlamenti képviselőink készítenek elő számomra találkozók at, nevezetesen a néppárti frakcióvezető, Joseph Daul úrral, illetve a néppárt elnökével, Wilfried Martens úrral. Az talán természetes, hogy a megbeszélések fő témái az államnyelvtörvény, a kisebbségi nyelvhasználati lehetőségek, a kettős állampolgárság ké rdése, illetve általában a szlovákiai demokrácia és gazdaság helyzete lesznek. v v i i s s s s z z a a A magyarok számának további csökkenése várható Felvidék.ma • 2011. január 28. péntek, 01:53 Interjú Gyurgyík László demográfussal, a Sely e János Egyetem tanárával a népszámlálásról - Az Európai Unió többi tagországához hasonlóan Szlovákiában is az idén, májusban tartják a népszámlálást. A legutóbbi, 2001es átfogó felmérést követően az egyik legtöbbet tárgyalt téma a magyarság számának dras ztikus csökkenése volt. A szlovák és a magyar szakembereket egyaránt meglepte a tény, hogy az 1991 – 2001 közti évtizedben a szlovákiai magyarok száma több mint 47 ezerrel csökkent, holott a statisztikusok időközi, úgynevezett népmozgalmi adatai legfeljebb k étezer fős csökkenést jósoltak, természetes fogyásként. A népszámlálási adatokat azóta több szempontból is megvizsgálták, elemezték. Fény derülte arra, mi okozta a meglepő eredményt, mivel magyarázható, hogy ilyen nagymértékű „magyarságfogyást” mutatott ki a népszámlálás? — kérdeztük Gyurgyík László demográfustól, a Selye János Egyetem tanárától. – Valóban, a népszámlálási adatokat több szempontból és új módszerekkel is megvizsgáltuk, amelyekről most nem akarok külön értekezni, mert nem ez a fontos. Arra a megállapításra jutottam, hogy a magyarság természetes szaporulata már a nyolcvanas években megállt, sőt csökkenni kezdett, vagyis már akkor több magyar halt meg, mint amennyi született, csak ez 1991ben még nem mutatkozott meg. Azért nem, mert a rendsze rváltást követően egy pozitív jövőkép alakult ki a szlovákiai magyarság körében, így 1991ben olyanok is felvállalták magyarságukat, akik korábban nem, vagy azt megelőzően lemondtak róla, így a természetes fogyás ellenére számunk mintegy hétezerrel nőtt. 2 001re viszont ez a pozitív jövőkép szertefoszlott, a népmozgalmi adatok pontatlannak minősültek, jelentkeztek más mérési problémák, ezért én „kumulált fogyásként” értelmezem a legutóbbi népszámlálás eredményét, de az egyértelmű, hogy a legnagyobb mértékbe n az asszimiláció, azaz a nemzetváltás az oka.
