Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10126 . 12 „Mi nem kötjük ki, hogy az egyesül t pártot, ha létrejön, okvetlenül Gricenko vezesse. Nem kötjük ki, hogy az egyesült párt neve, ha létrejön, okvetlenül Állampolgári Álláspont legyen” — húzta alá a politikus. Elmondása szerint a tárgyalásokat megnehezíti, hogy nem minden, magát ellenzékine k tartó politikai erő az a valójában. Úgy véli, hogy a tárgyalási folyamat segít majd annak eldöntésében, hogy „ki az igazi ellenzéki, s ki az, aki csak ellenzékit játszik”. v v i i s s s s z z a a Szavazati jog: még csak kérdések vannak KISZO • 2011. január 25., kedd Semjén Zsolt magyar miniszterelnökhelyettes a Magyar Távirati Irodának adott interjújában úgy nyilatkozott, a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé. Ez azonban személyes véleménye s zerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, fizete valaki adót vagy sem. A miniszterelnökhelyettes ismét leszögezte: az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. – Az a véleményem, hogy legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazat i jogot meg kell adni – jelentette ki, hozzátéve: az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot, és emellé valamilyen formában szavazati jogot is biztosított. A Lehet Más a Politika (LMP) azon véleményével kapcs olatban, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szóljon bele az itteni döntésekbe, feltette a kérdést: senki sem gondolhatja komolyan, hogy ha valaki például Bajorországban dolgozik, ott fizet adót, el kellene venni a szavazati jogát. Ha pedig azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami abszurditás. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással, mondta, ho zzátéve: az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössék a szavazati jog minden formáját. Korábban Joseph Daul, az Európai Parlament konzervatív frakciójának elnöke kifejtette, ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más ors zágaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”. Kis idő elteltével, feltehetően észlelve az általa mondottak meglehetősen erős visszhangját, a szóvivője útján úgy nyilatkozott, valójában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani. Valki Lá szló egyetemi tanár, nemzetközi jogász a Népszabadság kérdésére azt mondta: az uniós jogrendszerben nincs olyan konkrét előírás, amely tiltaná a szavazati jog megadását azoknak az állampolgároknak, akik nem élnek Magyarországon. A napokban a TV2 Mokka cím ű műsorában éppen erről szavazhattak a tévénézők, s döntő többségük nem támogatta a határon túliak szavazati jogát. – Öt évig dolgoztam Magyarországon. Ilyen formában, mint a sajtóban olvasható, e kérdés akkoriban nem fogalmazódott meg. A lakhellyel rendel kezőknek ez eddig is evidens volt a magyar és számos más ország jogrendje szerint is – mondja dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. – Abban a megvilágításban, hogy egy ország terü letén állandó lakóhellyel nem rendelkezőkre is kiterjesztenék a választójogot, nem válaszok, hanem kérdések fogalmazódnak meg bennem. – Éspedig? – Tudni kell, hogy aktív és passzív választójog van, s nem tudni, hogy a határon túl élőnek egyiket, másikat vagy pedig mindkettőt szánjáke. Az előbbi egyébként a választásra való jogosultságot, a passzív pedig a választhatóságot jelenti. A három közül bármelyik variáns is valósul meg, újabb kérdések merülnek fel: hol, mikor, hogyan gyakorolhatja majd eme jogait a Magyarország határain túl élő magyar választópolgár? Amennyiben csak az aktív jog jár majd, ebben az esetben a választópolgári egyenlőség bomlana meg. Amennyiben a teljes jogosítvány, az a probléma merülne fel, hogyan, milyen módszer szerint lehetnének választhatók a határon túl élő polgárok? Ahhoz, hogy az ember véleményt tudjon alkotni a sajtóban lévő megnyilvánulásokra, legalább ezekre a kérdésekre tudni kellene a választ. – Erősödne a kárpátaljai magyarság budapesti súlya, ha képviselői ott ülnének a magyar Országgyűlésben? – Tény, hogy ez nem lenne példa nélküli, mert van ilyen. Amennyiben ez megtörténne, az elmúlt 90 év tekintetében teljesen új és teljesen ismeretlen helyzet állna elő. Ez azonban tekintettel Ukrajna, illetve Kárpátalja tartós Euró pai Unión kívül maradására, ismét inkább kérdéseket vet fel. Nem tudni, hogy a megválasztott képviselők jogállása teljes értékű lesze, vagy pedig bizonyos mértékben korlátozottak. Minden kérdésben
