Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-05
K ISEBB SÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo @eokik.hu 201 10105 . 9 adminisztráció, a médiatörvény módosítása miatt mégis keserűre sikeredett az esemény ” Nagy András (Új Szó) Demokratikus deficitet lát a szocialista elnökhelyettes – „ Nagyon kritikus vagyok az elmúlt húsz évet és a saját kormányzásunk időszakát illetően is ” – mondta a Magyar Hírlapnak B a logh András , az MSZP elnökhelyettese. A gyurcsányista irányzatta l ellentétben a párt második embere úgy vélekedik, az MSZPnek nem szabad elsüllyedni egy nagyobb koalícióban, hanem a saját baloldali karakterét kell megerősítenie. Az ellenzéki politikus úgy látja: a jelenlegi kormányzat a h atalom bebetonozására törekszi k (MH) „ Európa igazságtalan Orbánnal szemben ” – „ A viták középpontjába került Orbán Viktor magyar kormányfő védelmére kelt a Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap „ – adta hírül kedden a dpa ném et hírügynökség (MNO) Szomszédságpolitika határok nélkül – „ A látszatra könnyű és felhőtlen osztrákmagyar múltját tekintve József Attila szellemében békévé oldódó emlékezésnek lehetne n evezni. Azért így jelen időben, mivel múltbeli „közös dolgaink“ bár jobbára rendeződtek, nem mondhatók lezártnak. A múlt, a történelem ugyanis változatlanul dolgozik – ha másként nem előítéletekben – , hat a tudatban, de még inkább a tudatalattiban. Ennek l egutóbbi megnyilvánulása a schengeni határok megszűntekor volt érzékelhető, amikor a burgenlandi tartományi kormányzóság nem okvetlen lelkesedett a határbeli akadályok eltávolításában. Mégis fontosabb, hogy nincsenek titkok s a vitás dolgok párbeszédes vit ák keretében zajlanak éspedig a két ország történészei között. A múlt tehát nem nyúlik bele a jelenbe, a jövőt pedig nem terheli …” Pannonicus (Bécsi Napló) Zabolátlanul – „ Óriási az állam f elelőssége a sajtószabadság biztosításában, fenntartásában: az állami – vagy jobb szóval élve: közszolgálati – médiaintézmények ezen alapvető szabadságjog gyakorlását hivatottak szavatolni. Magyarországon vitát váltott ki a közszolgálati médiák – a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda – átszervezése, a működésük alapjául szolgáló jogszabályok módosítása. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is úgy véli, hogy a magyar médiatörvény sérti az EBESZn ek a média szabadságára vonatkozó normáit, s fenyegeti a szerkesztői szabadságot és a média pluralizmusát. Dunja Mijatovic , az EBESZ sajtószabadságfelelőse karácsony előtt megfogalmazott sajtóközleményében a december 20án elfogadott törvényről szólva arr a figyelmeztet, hogy a magyar Országgyűlés által elfogadott médiatörvény „ha visszaélnek vele, elhallgattathatja a kritikus médiát és a nyilvános vitát az országban”. Tehát a törvény magában hordja a visszaélés lehetőségét. Ez pedig aggasztó olyan körülmén yek között, hogy az állam immár nem a műsorszórók, hanem a médiatartalom fölött is felügyeletet gyakorol a nemrégiben létrehozott médiahatóság és médiatanácsok révén ” Sarány István (Hargita Népe) A vég vagy a kezdet? – „ Kínos és igen hosszas vajúdással született meg az új oktatási törvénycsomag, volt vele kapcsolatban minden: parlamenti szavazás, bizottsági huzavona, koalíciós alku, felelősségvállalás és alkotmánybírósági ítélet, tö bb felvonásban is ” Farkas Réka (Háromszék) A harmadik az igazi? – „ Hét szavazattal kettő ellenében döntött az Alkotmánybíróság: a tanügyi törvény nem alkotmányellenes, az e llenzék beadványai nem állják meg a helyüket. A romániai oktatás reformját ígérő törvény az utóbbi három hónapban háromszor került a taláros testület elé, és ez is jelzi: az igazságügyi reformokra vonatkozó törvényekkel együtt az oktatás európai szintű áts zervezése a romániai törvényhozás nehéz szülései közé tartozik. A tanköteles romániai magyar fiatalok számára természetesen nagy könnyebbséget jelent, hogy a történelem más fejezeteihez hasonlóan Románia történelmét és földrajzát is anyanyelvükön tanulhatj ák,
