Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10125 . 11 nem voltak eléggé meggyőzőek, ezért a városi tanács 2010. december 30án megtartott ülésén megtagadták az engedély megadását. Ebben nagy szerepet játszott, hogy az alakulat területe határos a helyi 1. sz. középiskoláéval, emiatt több mint száz pedagógus és szülő kérte írásban, hogy ne helyezzenek el menekülteket a tervezett helyszínen. Hasonló beadványokat intéztek az ügyben a közeli utcák ban élők is. A helyi határőrparancsnokság nem kívánta kommentálni a történteket. Elmondásuk szerint ismerik a városvezetés, illetve a közösség álláspontját, s Kijevben dől majd el a dolog. • A Zakarpatszka Pravda c. lap 2011. január 22i száma statisztikai adatokat közöl Kárpátalja 2010. évi szociálisgazdasági fejlődéséről. Ezek szerint 42,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, a mezőgazdaságban viszont 3,8 százalékos visszaesést regisztráltak az előző évhez képest. Ami a közlekedést illeti, tavaly 4,5 milli ó tonna rakományt, illetve 58,2 millió utast szállítottak a fuvarozók, ami 11,3 százalékkal több, illetve 10,8 százalékkal kevesebb, mint 2009ben. Az elmúlt év 11 hónapja alatt 1 050,5 millió USDt tett ki az export, 1 215,1 millió USDt pedig az import v olumene, ami közel negyedével, illetve harmadával több tavalyelőtthöz képest. A kiskereskedelmi áruforgalom volumene 10 966,2 millió hrivnyát tett ki, ami 6,2 százalékkal haladja meg a 2009. évi mutatót. A fogyasztói árindex 100,5 százalékos volt az elmúlt év decemberében. Kárpátalján 2010. novemberében 1 918 hrivnyát tett ki az átlagos havi munkabér. A 2010. december 1jei adatok szerint 1,247 millió fő volt a megye lakosságának száma, ami azt jelenti, hogy az elmúlt év első tizenegy hónapja alatt 2 453 fő t tett ki a természetes népszaporulat. v v i i s s s s z z a a Vége a némasági fogadalomnak Vasárnapi Hírek • 2011. 01. 23. „Sokáig abban bíztam, hogy az Orbánkormány figyelembe veszi a bírálatokat, meggondolja magát és a kétharmados parla menti többségét nem a fékek és egyensúlyok rendszerének felszámolására használja fel. Most azonban úgy látom, erre nincs esély” – mondta a Vasárnapi Híreknek Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, aki külön hangsúlyozta, hogy magyar ügyekben a tavaly áprilisi választások óta tartó „némasági fogadalmát” kilenc hónap után lapunknak nyilatkozva töri meg. Az orosz, közép- és keleteurópai kérdések elismert szakértője a napokban részt vett az egyetemén szervezett videokonferencián, amelyen a téma a magyar médiatörvény volt. Megtudtuk tőle, hogy a konferenciát, amelyen félszázan – diákok, oktatók és az interneten történt meghirdetés nyomán: külső érdeklődők – vettek részt, a magyarul jól tudó Kurt Volker szervezte. Ő diplomataként dolgozott Budapesten , majd Bush elnök alatt 2008ban amerikai NATOnagykövet volt és jelenleg az egyetem transzatlanti kutatóközpontját irányítja. A videokonferencia légkörét Gati „kritikus, de udvarias” megállapítással jellemezte, Példaként említette, amikor Kovács államtitk ár azzal érvelt, hogy „a súlyos gondokkal küszködő Magyarországot az idő sürgeti”, megkérdezték tőle, vajon a médiatörvény mennyiben segíti a gazdaság talpra állítását. A válasz elmaradt. Charles Gati szerint az Egyesült Államokban nehezen értik, hogy egy magát konzervatívnak nevező kormányzat, miért idegeníti el a külföldi befektetőket, miért akar mind szélesebb és erősebb állami beavatkozást, miért számolja fel a magánnyugdíjpénztárakat. „Úgy látom, hogy a talpáról a fejére állítják az országot” – mondt a a professzor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy 1994ben a hasonlóan kétharmados parlamenti többséggel rendelkező, kormányzó MSZP – SZDSZkoalíciónak több parlamenti mandátuma volt, mint most a Fidesz – KDNPnek. „Sok jó, meg sok rossz lépés kötődik ahhoz a koalícióhoz, egy nem. Az országot nem forgatták fel”. Charles Gati arra is emlékeztetett, máskor is előfordult, hogy egyegy újság, vagy politikus bírálta Magyarországot, de ilyenre, ami most történik, soha nem volt példa. A professzor hangsúlyozta, hog y mit tart a legfontosabbnak: veszélyben látja az 1990es években Magyarország előtt kínálkozott két lehetőség – nyugati demokrácia legyen és a nyertesek közé tartozzon – folyamatos teljesülését. A két legtöbbet idézett amerikai lap, a New York Times és a Washington Post szerkesztőségi cikkben bírálta az Orbánkormányt, de vajon a hivatalos Amerika, hogy viszonyul mindehhez? Gati így fogalmazott: „Az Egyesült Államok ápolja a kapcsolatokat, reménykedik, de egyben jelez is”. A napokban az amerikai EBESZnagy követ igen élesen szólt a médiatörvényről, és a Budapesten járt Philip Gordon külügyi államtitkár szereplését egy magyar napilap címe jellemezte a legjobban: „Dicséretbe bújtatott bírálat Amerikából”. „Sokan mondják – tette hozzá Gati – , ha nem lettek voln a az elmúlt tíz év súlyos hibái, Bajnai Gordon sikeres kormányzása előtt, akkor az Orbánkormány nem tehetné meg azt, amit tesz. A többség azonban a populista kormányfőt okolja a helyzetért. Nem értik, hogy a nagy parlamenti többséget miért az Alkotmánybír óság, a média ellen használja, s miért nem átfogó reformokra az oktatásban, az egészségügyben. Úgy érzik, hatalma a még nagyobb hatalom megszerzését szolgálja.” (Az amerikai reagálásokkal kapcsolatban érdemes utalni rá, hogy Philip Gordon
