Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓ FÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10120 . 17 A népszavazástól a bebetonozásig A kettős állampolgárságról a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett még 2003ban népszavazást. A kérdés azonban kétszer is az Alkotmánybíróság elé került, így a referendumot – amit a Fidesz is támogatott, miközben az első Orbánkormány beérte a szomszédos államokban élő magyarság számára néhány kedvezményt biztosító státustörvénnyel – csak 2004 decemberében rendezhették meg, s az utóbb eredménytelennek bizonyult. Akkoriban a választójogról még szó sem eset t. Ezt először talán Mikola István – a Fidesz egykori miniszterelnökhelyettesjelöltje – vetette fel a 2006os választás előtt. A párt kampányzáró nagygyűlésén ugyanis kijelentette: ha a határon túl élők az állampolgársággal szavazati jogot is kapnának, a jobboldal legalább húsz évre bebetonozná a hatalmát. Akkor ezt a fideszesek is szerencsétlen elszólásnak tartották, amelynek következtében szavazatok sorát veszítette el a párt. Így érthető, hogy a legutóbbi kampány során már sokkal óvatosabban jártak el : igyekeztek kerülni ezt a kérdést. Ennek ellenére is nyilvánvaló volt, hogy a kettős állampolgárság megadása a Fidesz kormányra kerülése esetén az első lépések között lesz, hiszen már 2009ben erre vonatkozó törvénymódosítást nyújtottak be, amit – az MSZP elutasító álláspontja miatt – később visszavontak. Akkor a fideszes Németh Zsolt, jelenlegi külügyi államtitkár – aki az előterjesztést a kereszténydemokrata Semjén Zsolttal és Simicskó Istvánnal közösen jegyezte – Kövérhez képest jóval árnyaltabban fogal mazott. „Azt az anomáliát szeretnénk feloldani, amely szerint az állampolgársághoz magyarországi lakóhely kell. Ez egyébként teljesen idegen a nemzetközileg általános megoldástól”, hangsúlyozta. A választójogi törvényt azonban ez nem érintené – tette hozzá – , mert automatikusan senki nem kapna választójogot. „Valamilyen formában” Tavaly tavasszal – már a parlamenti választás után – a kormánypárti politikusok az ál lampolgárság tényleges tartalmát illetően még egymásnak részben ellentmondóan nyilatkoztak. M artonyi János külügyminiszter szerint például az állampolgárság nem jelent majd többet, mint a magyar útlevelet, és az egész ügy valójában nem is a választójogról szól. Az intézkedés tehát nem jár a szavazati jog kiterjesztésével, a választásokon továbbra is csak azok a kettős állampolgárok adhatják le voksukat, akik állandó tartózkodási helylyel rendelkeznek Magyarországon – mondta még miniszterjelöltkéntmájusban.Hasonló álláspontot képviselt a mostani igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert is. A kereszté nydemokrata Semjén Zsolt viszont – ő ma a kormányfő első helyettese – azt hangoztatta, hogy nincs kétféle állampolgárság, vagyis: aki magyar, az szavazhat. Késő ősszel Gulyás Gergely, az alkotmányelőkészítő bizottság fideszes alelnöke hozta szóba ismét a kérdést. „Az alkotmányból vélhetően kiveszszük azt a passzust, ami kizárólag a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak biztosítja a választáson való részvétel jogát”, nyilatkozta lapunknak. Az a véleménye – mondta – , hogy val amilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk. A kormány viszont tovább lebegtette a kérdést. Majd megvizsgáljuk a különböző javaslatokat – kommentálta Gulyás szavait a kormányszóvivő. Szabó Erika területi államigaz gatásért felelős államtitkár hasonlóképpen óvatos volt, mert szerinte „nehéz jogi, szakmai kérdésről van szó”. Hivatalos álláspont azóta sincs, bár Kósa Lajos Fideszalelnök január elején – igaz, hangsúlyozottan magánvéleményként – kifejtette: véleménye
