Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 21676 96 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10119 . 18 – Az állami érdekek védelme általában megköveteli, hogy a szóban forgó szervekben dolgozó személyek csak az adott ország állampolgárai legyenek. Több demokratikus állam is hasonló kikötéseket határ ozott meg törvényeiben. Ennek alapján nem mondhatjuk, hogy az említett szerbiai jogszabályok összeegyeztethetetlenek a jogállamiság normáival. Persze azt is tudni kell, hogy bizonyos országokban nincsenek ilyen korlátozások. Azoknak a vajdasági magyaroknak , akik a rendőri vagy az állambiztonsági pálya irányába elkötelezettek, valóban választaniuk kell a szóban forgó munkahelyek és a magyar állampolgárság között. Szabadságuk emiatt nem szenved csorbát, hiszen szabadon dönthetnek. Nem szabad elfelejteni, hogy az esetleges választás csupán a magyarság töredékét érinti. Már csak azért is, mert a vajdasági magyarság több mint a fele valószínűleg nem is fogja igénybe venni a honosítás lehetőségét. Másrészt pedig a magyarságnak csak nagyon kis töredéke gondolkodik azon, hogy a rendőri pályát választja – nyilatkozta Korhecz. Az MNT elnöke hozzátette: továbbra is érvényes a vajdasági magyar politikum felhívása, hogy minél több magyar helyezkedjen el a különböző állami szervekben, így a rendőrségnél is. Az a jó, ha eg y állam rendvédelmi hatóságai és fegyveres testületei tükrözik az állam nemzetiségi összetételét, szögezte le Korhecz. Első látásra úgy tűnik, hogy a kisebbségek – így a vajdasági magyarok is – hátrányos helyzetbe kerülnek a rendelkezés miatt, abból viszo nt, hogy valaki vajdasági magyar, még nem következik az, hogy kettős állampolgár, abból pedig, hogy valaki szerbiai szerb, még nem következik, hogy csak Szerbia állampolgára, hangsúlyozta Korhecz. – A Szerbiában élő szerbek közül is több tízezren rendelke znek más ország állampolgárságával. Tehát őket ugyanúgy sújtja ez a korlátozás. Azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar állampolgárság megszerzése nem kötődik az etnikai hovatartozáshoz. A könnyített honosítási eljárásról szóló törvény a magyar állampolgárs ágú felmenőt követeli meg a honosításhoz, illetve a magyar nyelv ismeretét, és nem a magyar nemzetiséget. Tehát magyar állampolgárságot szerezhet minden őshonos vajdasági szerb, aki beszél magyarul, vagyis őket is érinti a törvény. Összegezve: nem állíthat juk, hogy diszkriminatív rendelkezésről lenne szó. Az MNT egyelőre nem tervezi követelni a szóban forgó törvények módosítását. Ugyanakkor hozzátenném, hogy amennyiben a magyar lakosság részéről felmerül egy ilyen igény, akkor természetesen ebben az ügyben is képviseljük a közösség érdekeit és megpróbáljuk kieszközölni a jogszabályok módosítását – foglalta össze Korhecz. FELÜLVIZSGÁLJÁK A RENDELKEZÉST A VMSZ most elemzi a különféle ezzel kapcsolatos jogszabályokat. Pásztor István pártelnök elmondása szerin t eddig a következő megállapításra jutottak: – Szerbiában lehet köztársasági elnök az a személy, aki kettős állampolgársággal rendelkezik. Ezen felül ügyész, bíró, hivatásos katona is lehet kettős állampolgár. A belügyi törvény eddigi elemzései arra utaln ak, hogy a belügyet, a rendőrséget illetően ez nem így van. Mindezt nagyon furcsának tartom. Az még elképzelhető, hogy a belügyi szerveken belül bizonyos szolgálatokban különböző indokokat mérlegelve nem alkalmaznak kettős állampolgárokat. Ha viszont az üg yész, a bíró, vagy a köztársasági elnök rendelkezhet kettős állampolgársággal, akkor nem értem, hogy egy rendőr miért nem. A szóban forgó rendelkezésnek semmiféleképpen nem szabad elriasztó jelleget betöltenie a kettős magyar állampolgárság igénylése során , ezért a szóban forgó jogszabályokat meg kell próbálni módosítani. Mi éppen elemezzük az erre vonatkozó jogszabályokat. Tudnunk kell, hogy melyik törvényben pontosan milyen rendelkezések szerepelnek, és hogy milyen irányba kell lépéseket tennünk azért, ho gy a részarányos foglalkoztatás elvét ne érje kár. Ha a korlátozás megfogalmazása valóban olyan széles, mint ahogyan az első elemzés után tűnik, akkor valóban indokolatlan, vagy ha úgy tetszik, diszkriminatív rendelkezésről kell beszélni, jelentette ki Pá sztor. Hozzátette: jelenleg nem a minősítés, hanem a lehetséges mozgástér kijelölése és a dolgok normális keretek közé terelése a legfontosabb. v v i i s s s s z z a a
