Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 21676 96 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10119 . 15 Egységes Kárpátmedencei magyar oktatási stratégia készül Felvidék.ma • 2011. január 18. kedd, 13:27 A Magyar Állandó Értek ezlet (MÁÉRT) oktatási és kulturális szakbizottsága hétfőn tartott ülésének részleteiről a tanácskozáson részt vett Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatási és kulturális alelnöke tájékoztatta portálunkat. Ez volt az oktatási és kulturális sza kbizottságnak az első ülése. A Kárpátmedencei magyarság képviselői jelen voltak a tanácskozáson (a nyugati és tengerentúli magyarság képviselői más szakbizottságban végzik a tevékenységüket). Az ülést Hoffman Róza oktatási államtitkár vezette, jelen volt a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszony, Répás Zsuzsanna, és a szakbizottság titkára, Czimbalmosné Molnár Éva is. Nagyon konstruktív, élénk vita, tanácskozás folyt. Elfogadtuk a szakbizottság ügyrendjét, mely szerint évente kétszer tanács kozunk. A tanácskozás témája az oktatás és a kultúra helyzetének az elemzése volt, illetve egy egységes Kárpátmedencei oktatási stratégia tervezése volt. Ide tartozik az oktatással kapcsolatos szakprioritások meghatározása is. Foglalkoztunk a külhoni magy ar nyelvű oktatás minőségi kritériumrendszerének a meghatározásával, szóba került a határon túli közép- és felsőoktatásban részt vevő diákok és a pedagógusok részére az ösztöndíjak folyósításának lehetősége is. Felmerült az a gondolat is, hogy az ún. "szől őföldösztöndíjak" bevezetése a szülőföldön való maradás szempontjából motiváló lehetne, annak érdekében, hogy a diákok a továbbtanulás lehetőségei közül ne azt válasszák, hogy Magyarországra mennek , és aztán ott is maradnak. Fontosnak tartjuk a kárpátme dencei egyházi közoktatási rendszerrel kapcsolatos fejlesztési stratégiák és támogatási prioritások meghatározását is. A kultúra terén pedig elsősorban az ún. kulturális ernyőszervezetek programjának, a közművelődési intézményrendszereknek, illetve a hatá ron túli színház, irodalom, képzőművészet, zene- és táncművészet támogatásával foglalkoztunk. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a Szülőföld Alapot felváltó Bethlen Gábor Alap képviseletében szintén részt vett az ülésen. Milyen erőforrásokkal és működési r endszerrel kezdi meg a tevékenységét az Alap? – Ulicsák Szilárd elmondta, hogy miután az Alappal kapcsolatos törvény már elkészült, most egy kormányrendelet fogja meghatározni az Alap kezelőjét. Február végére felállhatnak azok a testületek is, amelyek a B ethlen Gábor Alappal kapcsolatos szakmai és egyéb tevékenységeket végzik. A pénzügyi forrásokról is tájékoztatást kaptunk, 12,8 milliárd forinttal gazdálkodik az Alap. Ennek legnagyobb tétele az oktatási és nevelési támogatásra irányul. Ebben az évben csak egyetlen pályázati kiírásra kerül majd sor, tehát nem lesz felaprózva, mint korábban a Szülőföld Alap esetében. Mikor lesz folytatása, illetve konkrét eredménye a hétfői tanácskozásuknak? – A vita során elmondtuk észrevételeinket. Hoffman Róza államtitká r azt kérte tőlünk, hogy javaslatainkat a szakbizottság működésével kapcsolatban február 28ig küldjük el az oktatásügyi államtitkárságra. A következő tanácskozás ősszel lesz. A szakbizottságoknak javaslatokat is megfogalmazhat a kormány irányába. A Magya r Koalíció Pártjából kik dolgoznak a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban? – Az oktatási és kulturális szakbizottságban Köteles László (MKP elnökségi tag) és én, az önkormányzati és gazdaságiban Őry Péter (az MKP önkormányzati és közigazgatási alel nöke) és Farkas Iván (az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke), a külügyi és jogi szakbizottságban Berényi József (az MKP elnöke) és Hodossy Szabolcs (MKP elnökségi tag), a szórványszakbizottságban pedig Ladányi Lajos MKPelnökségi tag dolgozik. v v i i s s s s z z a a EBESZf ő biztos: a kisebbségeknek ismerniük kell az államnyelvet Krónika • 2011. január 18. A kisebbségek tagjainak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, hogy beilleszkedhesseek a társadalomba – jelentette ki kedden Buka restben a kétnapos romániai látogatáson tartózkodó Knut Vollebaek. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa azt követően mondta ezt, hogy Korodi Attilával, a képviselőház külügyi bizottságának RMDSZes elnökével tár gyalt az új oktatási törvényről, amely lehetővé teszi a kisebbségi diákok számára, hogy különleges tankönyvekből, gyakorlatilag idegen nyelvként tanulják a románt.
