Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10115 . 20 legfrissebb szociológiai felm érések azt mutatják, kevesebb a magyar nemzetiségű, mint 10 évvel ezelőtt“ – tette hozzá a pártelnök. Az MKP kész az együttműködésre bármelyik szervezettel, amely hasonló célokat követ. Berényi külön kiemelte a Szlovákai Magyarok Kerekasztalát. Szlovákiába n május 21én lesz a népszámlálás. A Magyar Koalíció Pártja nem rendelkezik semmilyen adatokkal arra vonatkozóan, hogy hányan folyamodtak magyar állampolgárságért – erősítette meg Berényi. A vonatkozó magyar jogszabály 2011. január elsején lépett hatályba . v v i i s s s s z z a a „Határozott magyar érdekképviselet alakul ki” Szabadság • 2011. január 15. Nem csak izgalmas, hanem rendkívül aktuális témáról beszélgetünk ma este – nyitotta meg Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Magyar Evangélik usLutheránus Egyház püspöke a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő közös, csütörtöki rendezvényét, amelynek meghívottja Schöpflin György európai parlamenti képviselő volt. Az Európai Estek házigazdájaként S ógor Csaba is felszólalt, aki szerint ezeknek a rendezvényeknek az a célja, hogy az Európai Néppárt minél több munkatársát elhozzák és megismertessék az erdélyi magyarsággal. Fontosnak tartotta ezt azért is, mert az elhívott képviselők olyan szakterületeke n jártasak, amelyekkel a három erdélyi képviselő nem foglalkozik. Schöpflin György európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a megadott témát – Magyar országimázs: alkotmányozás, médiatörvény, határon túli magyarok – nem fogja jogi oldalról megközelíten i, bár van jogi végzettsége, inkább politikai oldalról közelíti meg. Elsőként az alkotmányozásról beszélt. Schöpflin azt a kérdést feszegette, hogy miért is van szüksége Magyarországnak új alkotmányra? Megtudhattuk, hogy a készülő alkotmány Magyarország m ásodik alkotmánya lesz. Az elsőt 1949ben kapta a magyar állam. A képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarország az egyetlen volt kommunista ország, ahol a változások után nem írtak új alkotmányt. 1989ben ugyanis átírták a Rákosiféle alkotmányt, de a szerkezete megmaradt. 1990 óta az Alkotmánybíróságnak emiatt 133 korrekciót kellett leadnia. Schöpflin elmondta: Magyarországon nagyon lassan indult el az átalakulás, aminek akkor örültek, de később kiderült, hogy korai volt az öröm, ugyanis nem számolt ak az átmentéssel. Az átmentés pedig azt jelentette, hogy a volt kommunista párt minden tulajdonát, hálózatát átmentette és később bevetette a politikába. A képviselő szerint 1989ben a hallgatólagos alku az volt, hogy a kommunisták átadják a hatalmat, enn ek fejében megtarthatják a „szürke” privatizáció során szerzett javakat, megmaradnak gazdagnak, de nem vesznek részt a politikában. Ez azonban nem így történt, 1994ben ugyanis visszatért az MSZP, a Hornkormány idején pedig elindult egy újabb berendezked és, amelynek következtében nagyon sokan úgy élték meg ezt az időszakot, mintha egyfajta egypártrendszerben élnének, féldemokrácia volt Magyarországon. Ezért a képviselő fontosnak tartja, hogy legyen egy szimbolikus, ugyanakkor komoly új kezdet Magyarorszá gon. Ezt szimbolizálja az új alkotmány, amely valószínűleg áprilisban fog hatályba lépni. Mi az állampolgárság tartalma, milyen kapcsolat legyen az állam és az állampolgár között? – vetette fel a kérdést Schöpflin György. Szerinte az állampolgárság kétold alú kapcsolatot feltételez, azaz lehetőséget kell teremteni az állam alulról jövő befolyásolására, ne csak négyévente szólhassanak bele az állampolgárok a politikába. A társadalom szerepe ugyanis jelenleg leszűkül arra, hogy négyévente egyszer szavazhat. A képviselő szerint az intézmények autoritása is nagyon gyenge, ezen is változtatni kell a jövőben. Schöpflin a szabálykövetésről is szót ejtett, elmondása szerint az emberek nem fogják a szabályokat követni, ha nem érzik úgy, hogy azok a szabályok róluk sz ólnak. Fontos, hogy a rendszer nyitott legyen, politikailag, gazdaságilag és jogilag is. A médiatörvény kapcsán a képviselő elmondta: a média szerepe az, hogy egyfajta kontrollt gyakoroljon a hatalom felett. A másik oldalról azonban az újságírók is hatalm at gyakorolnak, ezt viszont nem ellenőrzi senki, ezért szabályozni kell. Ezt próbálja elérni a médiatörvény, amely egy kodifikált törvény. A médiatörvény sok mindent átvett más országok gyakorlatából és nagyon átfogó. A képviselő szerint a törvény hasznos és működőképes, de a gyakorlatba helyezése után dől el, hogyan fog működni, a gyakorlat ugyanis mindig átalakít törvényeket.
