Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10115 . 17 fj. Lomnici: nem ellentétes az unió jogával a szavazati jog megadása Erdély.ma /MTI • [ 2011. január 14., 16:26 ] [395] Sem az Európai Bí róság gyakorlata alapján, sem pedig az uniós tagállamokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogásolni, ha Magyarország szavazati jogot adna a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyaroknak – közölte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász pénteken. Az alkotmányjogász elmondta: ha a magyar kormány úgy dönt, hogy szavazati jogot ad a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezőknek, akkor abban sem az Európai Bíróság állásfoglalásai, sem pedig az uniós tagálla mokban már hallgatólagosan jóváhagyott gyakorlat alapján nem lehetne kifogást találni. Mint mondta, az Európai Bíróságnak az utóbbi évtizedekben hozott ítéletei egyértelműek: a tagállamok saját állampolgáraikon és a területükön lakóhellyel rendelkező unió s polgárokon kívül aktív és passzív választójogot adhatnak velük szoros kapcsolatban álló, meghatározott személyeknek. A bíróság szerint azzal, hogy egyes tagállamok az európai parlamenti választásoknál kiterjesztik a választójogot, nem zavarják a többi ta gállamot, hiszen a választójog kiszélesítése nyomán nem nő meg a tagállamok által az Európai Parlamentbe delegálható képviselők száma, az pedig a tagállam döntése, hogy kiket von be a képviselők megválasztásába – szögezte le. Hangsúlyozta: az Európai Bíró ság egyértelműen állást foglalt arról, hogy a tagállam meghatározott, vele szoros kapcsolatban álló személyeknek adhat választójogot, ezen általában az állampolgárságot értik, de a tagállam belügye, hogy az állampolgárságon túl további speciális feltételek et támaszte a szavazati jog megadásakor. A bíróság gyakorlata rögzíti azt is, hogy a közösségi jog egyetlen általános elve sem írja elő, hogy a választások során a választók köre az európai uniós polgárokra lenne korlátozva. Vagyis a Kárpátalján, Szerbiáb an és Horvátországban élő magyarok is megkaphatják a választójogot, ha a magyar kormány úgy dönt, és a bíróság által említett szoros kapcsolat, azaz állampolgárság is megvalósul – jelentette ki. Az alkotmányjogász kiemelte: a bíróság általában az EPválas ztások kapcsán hozta meg ítéleteit a szavazati jog kérdésében, de az alkalmazandó a nem európai, hanem tagállami választások tekintetében is, hiszen nem támadták meg az olaszországi, franciaországi, szlovákiai, romániai viszonyokat. Ugyanis Szlovákia, Fran ciaország, Olaszország és Románia is biztosít szavazati jogot a diaszpórában élő, belföldön lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak. Vagyis ez „élő gyakorlat" az EUban – szögezte le. A határon túli magyarok szavazati jogára legutóbb akkor irányult ki emelt figyelem, amikor Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakcióelnöke szerdán az AFP jelentése szerint újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan lenne a választójog megadása a határon túli magyar kisebbségeknek. Ha a magyar kormány úgy döntene, ho gy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan". Daul szavait később Antoine Ripoll, Daul szóvivője úgy pontosította, hogy a frakcióelnök való jában a határon túl élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező, de magyar származású személyek esetleges magyarországi szavazati jogára utalt elutasító értelemben. „A kettős állampolgárokkal kapcsolatban Joseph Daul nem kívánt véleményt nyilvánítani" – mondta Ripoll telefonon az MTInek akkor. Még Daul nyilatkozatának napján Viviane Reding igazságügyi EUbiztos szóvivője azt mondta, az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hat ásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben. Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmányelőkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. A z új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog. December végén Semjén Zsolt miniszterelnökh elyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
