Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • w ww.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10108 . 19 tartom, hogy konokságunk függvényében Vajdaság költségvetése az idén jelentősen előb bre lépett. Ennek függvényében arra számítunk, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alap lenullázza korábban felgyülemlett adósságait. A költségvetéssel megteremtődtek a feltételek arra, hogy a különböző vajdasági alapok, mint például a Fejlesztési, a Mezőgazd aságfejlesztési és a Garancia Alapok továbbra is működni tudjanak. Ezek az alapok ezentúl is biztosítják azokat a támogatásokat, amelyekhez a vajdasági vállalkozói szféra hozzászokott az utóbbi években. A tavalyi évhez képest előre tudtunk lépni, de minde z nem lesz elegendő az áttörő jellegű változások véghezviteléhez. Tehát az idei év ismét a túlélés, és nem a fejlődés éve lesz… – Igen, így gondolom. Jobb volna mást mondani. A politikusok általában mást szeretnek állítani, de ha én is ezt tenném, az nem állna közel a valósághoz. Hogyan befolyásolhatja a vajdasági magyarság helyzetét az, hogy 2011 első felében Magyarország az Európai Unió elnöklő országa? – Remélem, hogy Magyarország elnöksége kedvezően befolyásolja az itteni magyarság helyzetét. Az eln ökségből közvetlen, kitapintható előnyökhöz nem fogunk jutni, de közvetetten igen. Ez az időszak nagy lehetőség mindannyiunk számára. Ha Magyarország jól teljesít a következő fél évben, ha az ország visszanyeri nemzetközi tekintélyét és befolyását, akkor a z az egész nemzet számára pozitív eredményekkel járhat. Az is közismert, hogy Magyarország erre az időszakra vonatkozólag prioritásként jelölte meg a nyugatbalkáni térség uniós csatlakozását, felzárkóztatását. Én azt várom, hogy ez a felzárkózás lendülete t kap a következő fél évben. Ez a hat hónap valós felgyorsulást eredményezhet Szerbia csatlakozását illetően. Számunkra fontos, hogy Magyarországnak jelentős befolyása legyen a csatlakozási folyamatokra, hiszen belpolitikai téren ez erősítené a VMSZ és a v ajdasági magyar közösség pozícióját. Az időpontigénylések alapján úgy tűnik, hogy a kettős magyar állampolgárság iránt a vajdasági magyarok mutatták a legnagyobb érdeklődést. Ön ezt azzal magyarázza, hogy Szerbia még nem az EU tagországa, és a polgárok a z uniós magyar állampolgárság segítségével szeretnének javítani családjuk egzisztenciális helyzetén? Vagy ez mégis inkább annak a bizonyítéka, hogy érzelmileg a vajdasági magyarság kötődik a leginkább az anyaországhoz? – Nehéz választ adni. Én csak a felt ételezéseimről tudok beszélni. A vajdasági magyar emberek túlnyomó többsége mindig is a nemzet részeként tekintett önmagára. Ez így volt az utóbbi kilencven évben. Az is lényeges, hogy a szerb állam részéről az állampolgárság és a nemzeti hovatartozás kiny ilvánításának tekintetében nincsenek retorziós félelmek, illetve ellenlépések. A szerb jogrend nem idegenkedik ezektől az életszerű helyzetektől. Szlovákiában vagy Kárpátalján már más a helyzet. Ezen túlmenően az is valószínű, hogy nemcsak az érzelmi kötőd és befolyásolja a vajdasági magyarokat. Sokan valószínűleg úgy gondolják, hogy a kettős állampolgárságból valamilyen egzisztenciális előnyeik származhatnak. Ön igényelni fogja a magyar állampolgárságot? – Igen. Nincsen magyar állampolgárságom, soha nem i s kértem. Most, amikor mindenki számára adott ez a lehetőség, akkor természetesen én is élni fogok vele. Kedden Egeresi Sándorral, a Tartományi Képviselőház elnökével, Srđan Cvetkovićtyal, az igazságügyi minisztérium által alapított, az 1944 szeptembere u tán kivégzett személyek titkos sírhelyeinek a feltárásával megbízott állami bizottság képviselőjével és Vukašinović Éva tartományi ombudsmanhelyettessel beszélgettek a sírhelyek feltárásáról. Miről volt pontosan szó a találkozón? – A beszélgetésnek egy k ölcsönös tájékoztatási ambíciója volt. Az egyeztetés során értesültünk az igazságügyi minisztérium által létrehozott bizottság eddigi munkájáról, valamint szó esett a már kialakulófélben lévő vajdasági albizottságáról is. Ez egy történészekből, levéltároso kból, közéleti személyiségekből álló bizottság lesz. Az albizottság természetesen kizárólag a vajdasági tömegsírok feltárásával foglalkozik majd. Nem szabad félreérteni, a tömegsírokat nemcsak a terepen kell megtalálni. A levéltárakban fel kell tárni és re ndszerezni kell a tömegsírokra
