Reggeli Sajtófigyelő, 2010. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-12-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 21 67292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101203 . 16 tanintézmény fejlődését, valamint az egyetem határon átnyúló pályázati lehetőségeit is említette . Majd János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora köszöntötte az egybegyűlteket, aki a pályázatot, aminek számos pozitív vonzata volt, mindenképp jó tapasztalatként értékelte. A köszöntések sorát Bíró András Csaba, a közgazdaságtudományi kar dékánja zárta, aki kiemelte: idővel tudják majd felmérni a hallgatók, mit is nyertek ezzel a képzéssel. Pajzos számolt be magáról a projektről, köszönetét fejezve ki mindenkinek, aki a pályázat megvalósításában segített. Kiemelte Szakáli István Loránd segítségét, aki egy id eig projektvezető is volt, és a pályázati dokumentációt állította össze a szegedi Kabódi Istvánnéval, aki a tananyagokat dolgozta ki. Pajzos elmondta, a projekt fő célja az itteni szakemberek, trénerek kiképzése volt, akik majd tovább tudják adni a tanulta kat; máris érkeztek ilyen irányú megkeresések a FeketeKörös völgyéből és az Érmellékről is. Végül Habina Péter, a szegedi iskola vezetője részletezte a képzés fő ismérveit. A két szakirányon összesen tizennégy (kétezer oldalnyi) tananyag és tizenkét okta tó CD készült el, melyeket több nyelvre is lefordítottak, illetve az egyetem rendelkezésére bocsátottak. Minden nehézség, akadály ellenére is úgy érzi, sikeres volt a kurzus, Szegeden több mint húsz fő vizsgázott, Nagyváradon pedig majdnem hatvan. A beszám olókat követően átadták az okleveleket, majd az egyetem előcsarnokában ma és holnap még megtekinthető kiállítást nyitottak meg. A tárlat anyaga Érmihályfalváról érkezett: falusi tájházakat és kiállítóhelyeket mutat be a Bihar – HajdúBihar Eurorégióból. v v i i s s s s z z a a Freund Emese Elmondta, amit már tudtunk Regegli Újság • 20101203 Romsics Ignác Széchenyidíjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott vetítéssel egybekötött előadást tegnapelőtt Nagyváradon Az Osztrák – Ma gyar Monarchia felbomlása és nemzetállamok születése Közép- és KeletEurópában az I. világháború után címmel. Szabó Ödön történész, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szervezőként, Bíró Rozália alpolgármester házigazdaként köszöntötte a száznál is több jele nlévőt a Városi Művelődési Házban. Előadásában a vendég elmondta, hogy 200 éve több mint húsz nemzet, népcsoport élt Európában három – török, orosz és osztrák – birodalom uralma alatt. Az utóbbinak erősen korlátozott önállóságot élvezve volt része a Magya r Királyság, illetve a Bécsből irányított, többékevésbé autonóm Erdély. Ezek után a hatalmas, nemzetileg, kulturálisan és vallásilag sokszínű birodalmaknak a széthullására és identitásilag homogénebb (nemzet)államokká válására tért át az okokat sorjázva. A továbbiakban az osztrák és a magyar politikai elit között 1867ben megkötött kiegyezésről, és az utána létrejött monarchia dualista berendezkedéséről, majd felbomlásának okairól beszélt. A monarchia s azon belül a magyar királyság belső egyensúlytalanság át az Eötvös József által megalkotott – és egyben a világon első – nemzetiség törvény sem tudta feloldani, a belső feszültségek a közelgő világháború elvesztését, valamint az ország trianoni szétdarabolást előlegezték meg. Miután a magyarok önállóságot kap tak s élveztek a kiegyezés után szinte minden területen, a királyság területén élő, az összlakosság közel felét kitevő nemzetiségek – román, szlovák, német, ruszin, szerb stb. – hasonló mértékű önrendelkezést követeltek maguknak – elsősorban politikai, köz igazgatási és anyanyelvhasználati szinten. A dualista birodalom közel 50 millió fős népességének csupán 23 %a volt német és 20 %a magyar anyanyelvű, a fennmaradó 57 %on pedig kilenc nemzet osztozott. A monarchia szétesésében, valamint a magyar nemzet s zétszabdalásában fontos szerepeket játszottak az antant nagyhatalmak – Franciaország, Anglia, Oroszország – stratégiai érdekei, melyek a Német Birodalom meggyengítése, valamint Európa kiegyensúlyozása és közvetett irányítása köré összpontosultak, illetve a szomszédos államok, Románia és Szerbia nemzetegyesítési elképzelései is. Romsics óvakodott kitérni mind a szabadkőművesek, mind az anarcholiberálisok és bolsevik összeesküvők ténykedésére és felelősségére, gyakorlatilag a már ismert és sokak által avíttn ak tartott internacionalista verziót ismételte el a történelmi Magyarország széteséséről szólva. Végül az akadémikus a szétdarabolt monarchia utódállamairól, a háborút követően gazdasági és kulturális krízishelyzetben lévő Európáról, s a múlt század esemén yeinek napjainkra kifejtett hatásairól beszélt. A rendezvényen részt vevők ajándékba kapták az 1921ben megjelent A magyar békeszerződés és a becikkelyező törvény szövege és magyarázata című dokumentumkötet reprint kiadását. v v i i s s s s z z a a Balla Sándor
