Reggeli Sajtófigyelő, 2010. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-12-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eoki k.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101207 . 14 pedig magyar lesz. Mindez nemenként kicsit eltér, picit jobb az arány, ha az apa magyar, de lehet , hogy a valóság éppen fordított. Viszont más módszereink nincsenek ennek ellenőrzésére. – Mennyiben jelenthet megoldást az iskolahálózat bővítése, az anyanyelvű oktatás fejlesztése az asszimilációnak hatványozottan kitett szórványközösségek esetében? – A szórvány esetében bizonyos mértékig csökkenthető a beolvadás, de a spontán asszimilációs komponens egy adott szintje már nem. Az alacsony lélekszám miatt ugyanis a párválasztás emberibiológiai imperatívusza némiképp felülírja ezt a kulturális korlátot, v agyis hogy csak magyar közösségből válasszon házastársat, a vegyes házasságon belül pedig egy erősen román többségű környezetben nagyon jó feltételek mellett is túlnyomóan a románság felé hajlik a gyermekek nemzetiségválasztása. Az iskolarendszernek jelent ős szerepe van ennek fékezése terén, hiszen a magyar iskolák megléte olyan környezet, ami segíti a megmaradást. Viszont az olyan korlátokat nem lehet lebontani, mint például hogy nem lehet színes szakképzést kínálni a szórványmagyar diákoknak, ha egy megyé ben mindössze egykét osztály telik meg. Ilyen esetekben úgy lehet segíteni, ha nagyobb magyar közösségekkel rendelkező megyékbe mennek tanulni a diákok, viszont gyermekkorban eléggé problematikus a szülőktől való elszakadás. Tömbmagyar vidékeken nagyon ko rlátozott mértékben jelenik meg az asszimiláció, objektív okokból alacsony a vegyes házasságok aránya is. Itt több előnnyel jár a kisebbséghez tartozás, mint a többséghez, az iskolarendszer előnyösebb struktúrát tud ajánlani a magyar tagozatoknak. Ha nem i s jól működő, de mégis olyan demokráciában élünk, ahol a kisebbségi jogoknak van egy minimális, a tömbmagyarság körében kielégítő szintje. – Milyen mértékben játszanak közre a beolvadásban a nemzeti, érzelmi, nevelési tényezők leépülése vagy akár az anyag igazdasági feltételek hiánya? – Mindkettő szerepet játszik, de nem feltétlenül épülnek le a nemzeti, nevelési tényezők. A magyar iskolarendszerbe eleve beépültek azok az elemek, amelyek védelmet nyújtanak asszimiláció ellen. Általában is van egy koncepció ja, küldetése az oktatói közösségnek arra, hogy a nemzeti identitásformálásban milyen szerepük van, ugyanakkor a magyar történelem és kultúra, illetve a magyar irodalom és nyelv viszonylag nagy óraszámban való oktatása nagyban hozzájárul egy olyan identitá s kialakulásához, ami után az asszimilációnak elég korlátozott esélye van. A kérdés inkább az, hogy miként hat a beolvadás azok esetében, akik a magyar iskolarendszerből kimaradnak. Az anyagigazdasági tényezők esetében szórványvidéken például egy olyan vá llalkozói közösségbe való betagolódás, ahol a többiek románok, valamiféle asszimilációhoz vezethet. Vagy annak a felismerése, hogy különösképpen nem tud előnyt kovácsolni a magyarságából. Viszont ez összetett, hiszen a rendszerváltás óta a magyar nemzetisé g, Magyarország viszonylag fejlettebb, gazdagabb jellege, a magyar – román kapcsolatok intenzív szintje felértékeli a magyarsághoz való tartozást, és gazdaságilag is van relevanciája. – A nemrég újraindult Magyar Állandó Értekezleten elhangzott: a határon t úli magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú az asszimiláció megállítása. A magyar állam által biztosított könnyített állampolgárságszerzés hozzájárule a beolvadás fékezéséhez? Összességében mi lehet az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere? – A könnyített honosításnak közvetve lehet szerepe az asszimiláció viszszaszorításában. Nem azáltal, hogy az emberek megszerzik a magyar állampolgárságot, hanem hogy érzik: Magyarország számon tartja őket, és nem puszta külföldiek az anyaország számára. A magyarsághoz való tartozásnak fontos komponense a Magyarországhoz fűződő viszony, amit ha pozitív tartalommal tudnak megtölteni, nagy erősítést tud adni, és az embereknek mindig megmarad végső menedékként, hogy oda ki lehet menni, ha nagyon rossz lesz. Saj át kutatásaink azt bizonyítják, hogy nagyon fontos a Magyarországhoz való viszony, ám az erdélyi magyarok adott ponton leválasztották ettől a magyar identitást. Tehát esetünkben nem is annyira a könnyített állampolgárság megszerzésének van szerepe, hanem a magyar államnak a határon túli magyarsághoz való viszonyulásában. Hiszen a schengeni csatlakozás után a román és a magyar állampolgárság között rendkívül kicsi lesz a különbség. Az asszimiláció korlátozásához több tényező kell, de a legfontosabb, hogy az általános hangulat, közérzet, a román – magyar viszony Romániában és állami szinten legyen minél pozitívabb, harmonikusabb. Az emberek tudják természetesen, pozitívan megélni a magyarsághoz való tartozásukat, ehhez társuljon egy minél szélesebb jogrendszer, amely lehetővé teszi ennek technikai megvalósítását is. v v i i s s s s z z a a Szerző(k): Rostás Szabolcs
