Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 20101130 . 16 Ezentúl egy klasszikus egyetemnek legalább tízezer fős hallgatói létszámmal és nem kevesebb, mint nyolc szakirányos képzéssel kell rendelkeznie. Megszűnik a tanintézetek akkredítációs fokozata és típusok szerint r angsorolják majd az egyetemeket. Az új törvény külön kitér a tudományos munkatársak fokozataira. Ahogy Európában, úgy országunkban is csak a PhD és a dr. cím lesz használatos. Előbbit a kandidátusok, azaz a docensek kapják, utóbbit a tudományok doktorai, i lletve a professzorok. A tudományos kutatás különösen nagy szerepet kap minden felsőoktatási intézetnél. Amelyik egyetem rendelkezik majd a kutatói címmel, autonómiát kap a tudományos fokozatok odaítélésére. Ez azt jelenti, hogy már nem a szaktárca égisze alatt működő Felső Akkreditációs Bizottságtól (VAK) függ a sorsa egy kutatónak a PhD fokozat megszerzésekor, maga a tanintézet kapja a megadás jogát. Még egy dolgot érdemes megemlíteni. Az új törvény alapján a második diploma megszerzésére ingyen lesz lehe tőség, ám mindez pályázati úton történik majd a Miniszteri Kabinet által megszabott kereteken belül. Fedák Anita A tervezetben ellentmondások is vannak Az ügyben megkerestük Jurij Korovajcsenkót, az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium Felsőoktatási Ügyosztályának igazgatóhelyettesét. – Az új felsőoktatásról szóló törvényt véleményem szerint elfogadása előtt komoly elemzésre és társadalmi vitára kell bocsátani – mondja. – A tervezet valójában sok pozitívumot tartalmaz, de ellentmondások is vannak benn e. Például az, hogy megszüntetnék az egyetem fokozatát, és típusokra osztanák, de nem világos, hogy ki és milyen kritériumok alapján sorol majd be egy felsőoktatási intézményt. Egyedül a klasszikus egyetemeknél követelmény a tízezer fős diáklétszám, a legk evesebb nyolc szakirány. És a többit mi alapján minősítik? Ami a főiskolákat illeti, az tény, hogy a bolognai rendszerben ilyen típusú tanintézmények nem ismertek. Tehát vagy kutatóintézetként maradnak fenn egy egyetem égisze alatt, vagy fakultánsként. De ez is egy olyan kérdése a törvénytervezetnek, amit alaposan meg kell vizsgálni. v v i i s s s s z z a a F. A. Egységesítik a külhoniak támogatását Krónika • 2010. november 29. | Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi az Orbánkormány: a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes által jegyzett indítvány szerint az új intézmény a Szülőföld Alap (SZA) általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert. Semjén Zsolt indítványában a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését és továbbfejlesztését, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére é s felhasználási céljaira tesz javaslatot. (A kezdeményezés szerint az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzá fűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri.) A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A büdzsé ben meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egymilliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit. Jövőre ülésezik a KMKF Kövér László a jövő év elején hívja össze a 2004ben alakult Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF), amelyen meg kell vitatni, hogy miként lehet a szervezetet és a Magyar Állandó Értekezl etet (MÁÉRT) egymás mellett működtetni. Az Országgyűlés elnöke az MTInek adott interjúban leszögezte, már illő is lett volna, hogy ülést tartson a fórum, de mivel a MÁÉRTet a kormány összehívta, nem látta értelmét annak, hogy tartalom, valóságos napirend nélkül tartson szimbolikus ülést a KMKF. A fideszes politikus szerint nem biztos, hogy ugyanazon szereplőket kell tömörítenie a KMKFnek és a MÁÉRTnak. „Előbbi a törvényhozás mellett működtethető, konzultatív szervezet lehetne, utóbbi pedig az operatív nemzetpolitika irányításában, a kormány végrehajtó hatalmának gyakorlásában lehetne egyfajta kontrolláló, tanácsadó szerv” – magyarázta Kövér László. A KMKF különben a különböző Kárpátmedencei országok országos vagy tartományi, megyei szinten megválasztot t képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselőknek az egyeztető fóruma.
