Reggeli Sajtófigyelő, 2010. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-11-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajt ofigyelo@eokik.hu 20101127 . 16 az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása - r ögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon. Az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálk odó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált. Amennyiben a nemzetpolitikában egy adott költségvetési évben váratlan fordulatok következnek be (ez gyakra n megtörténik a környező országok tekintetében), a célelőirányzat nem képes hatékonyan lekövetni a módosult célokat, ehhez túlzottan bürokratikus és hiányzik belőle a terepismeret. Az előirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, moni toringrendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutat ható. Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülőföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyaro kat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat az alapba emelnék be. Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők. A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szól ó törvény módosítására, amelynek értelmében, a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők a magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek a meghatározott kedvezményekben és támogatásokban. A törvé ny, ha az Országgyűlés elfogadja, 2011. január 1jén lép hatályba. v v i i s s s s z z a a Válaszúton a szlovákság – Chmel: Ideje megszabadulni a fóbiáktól A szlovák politikusok nagy többsége más történelmi és társadalmi helyzetben a nemzet állam szószólója volt. A legfőbb ideje a gyökeresen megváltozott, demokratikus körülmények között levetkőzni indokolatlan előítéleteiket – hangsúlyozta lapunknak Rudolf Chmel, a szlovák kormány kisebbségügyi alelnöke. Szilvássy József Pozsony| Népszabadság | 2010. november 27. | – E héten Pozsonyban nemzetközi szimpóziumot rendeztek Nyelv és identitás címmel. Milyen céllal? – Ezzel a rendezvénnyel indítottuk el a szlovákiai kisebbségi nyelvtörvénytervezettel kapcsolatos társadalmi vitát, amelyet ez év vég én szeretnénk lezárni. Felhívtuk a döntéshozók fi gyelmét arra, hogy a kisebbségi jogvédelem területén immár a Vajdaságban és Romániában is megelőzték Szlovákiát. – Mivel magyarázza ezt? Több mint két évtizede Pozsony főterén és más szlovákiai városokban, a rendszerváltás két legfontosabb céljaként százezrek fogadták el, hogy egyenjogú lesz a cseh és a szlovák nemzet, és a kisebbségiek helyzetét is a teljes egyenjogúság elvei alapján rendezik. Az elsőt túlteljesítettük, hiszen mindkét nemzet önálló államba n él. A kisebbségvédelemben azonban többnyire csak nyugati partnereink nyomására, valamint az önállósult szlovák állam nemzetközi szerződéseiből adódó kötelezettségei révén léptünk előbbre. – A legtöbb szlovák politikus viszont azt állítja, hogy a kisebbs égi jogok bővítésével végleg elmagyarosítanák DélSzlovákiát. Mit szól ehhez? – Erre csak azt válaszolhatom, hogy aki ilyesmit állít, az vagy tudatosan csúsztat, vagy tájékozatlan. A szlovákiai magyarság lélekszáma évről évre csökken. Az itteni magyar szü lők gyermekeinek több mint harminc százaléka ma
